A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szerint négy fő oka van annak, hogy nemhogy látni, hallani is alig lehet mostanság az énekesmadarakat:
- Az utóbbi években Eurázsia északi térségeiben is késik, illetve a klímaváltozás előtti időszakhoz képest jóval enyhébb, hómentesebb a tél, ezért a hó elől délebbre húzódó énekesmadár-csapatok is később vagy kisebb számban érkezhetnek a Kárpát-medencébe, késnek vagy elmaradnak az inváziós fajok (fenyőrigó, fenyőpinty, csonttollú, keresztcsőrű).
- A Magyarországra is jellemző enyhe, fagy- és hómentes késő őszökön és teleken a madarak könnyebben találnak táplálékot, ezért kevésbé húzódnak be a lakott területekre.
- Az etetési időszak november-decemberi kezdetekor a magyarországi vonulók és részleges vonulók (például fekete rigó, vörösbegy, erdei pinty, énekes rigó) már elhagyták az országot.
- A Magyarországon tartózkodó énekesmadarak általános túlélési viselkedése az, hogy a közeledő hidegfront elől – amit egy-két nappal korábban, akár ezer kilométernél is nagyobb távolságról érzékelnek – szinte egyszerre a délebbi országokba húzódnak.
Az MME közleménye szerint ezek együttese okozza, hogy
Az etetőket látogató madarak viselkedésének nemcsak ilyen évenkénti eltérései vannak, a bioritmus egy-egy évadon, sőt egy-egy órán belül is jelentősen eltérő lehet.
A témában az MME honlapján olvasható további információ.
Amint arról lapunk, a Frisshirek.hu korábban már beszámolt, „hivatalosan” november második felében kezdődött meg az énekesmadár-etetési szezon. Mint megírtuk, számos szempontra kell odafigyelni azoknak, akik úgy döntenek, így segítenek átvészelni a szárnyasoknak a telet. Az etető vendégei például könnyen válhatnak macskák zsákmányává.
Illusztrációs fotó: Házi verebek esznek egy kerítésre akasztott téli madáreleségből, faggyúgolyóból Debrecenben. MTI/Czeglédi Zsolt