Az MNB kedden tette közzé idei utolsó prognózisának főbb számait,
az idénre várható 14,5-14,7 százalékot követően. Balatoni András az inflációt csökkentő külső tényezők közül megemlítette
- a világpiaci energia- és nyersanyagárak esését,
- a termelési láncok helyreállását,
- illetve az élelmiszerek világpiaci árának
- és a szállítási költségek visszaesését.
A belsők közül pedig a gazdasági növekedés lassulását, a rendelkezésre álló jövedelmek és a fogyasztás mérséklődését, illetve az adóintézkedések hatásának kifutását sorolta fel. Az MNB igazgatója rámutatott arra, hogy az év végére 20 százalék fölé emelkedett, nemzetközi viszonylatban kiugróan magas magyar inflációs adatot az energiaárak és a költségek növekedése okozta.
a céges profitok kiugróan, 34 százalékkal nőttek az előző időszakhoz képest - hangsúlyozta az igazgató. Más régióban is nőnek a profitok, de nem ilyen magas szinten, és úgy fogalmazott:
messze elszakadt a régiós számoktól a legutóbbi adat szerint - jegyezte meg azt is hozzátéve, hogy az élelmiszerek árának mély elemzése elkerülhetetlen, "utána kell nézni, hogy mi okozta ezt a masszív drágulást a termékek széles palettáján" - vélte a szakember.
A feldolgozott termékeknél "elképesztően magas", 25 százalékos volt az árdinamika, miközben a feldolgozatlan termékek körében is jelentősnek mondható, 18 százalékos inflációt tapasztaltak. Különösnek nevezte a feldolgozott termékek árának alakulását, hiszen a nettó élelmiszerexportőr országokban - ilyen Magyarország is - jóval alacsonyabb volt a pálya.
- hangsúlyozta, majd hozzátette, hogy a piaci szereplők kompenzálták az árkorlátozások hatását, a kiskereskedelmi láncok jövedelmezősége nem romlott, inkább javult. Kérdésesnek nevezte továbbá, hogy a vállalatok az árstopok kivezetése után visszacsökkentik-e azoknak a termékeknek az árát, amelyeket a korlátozás miatt megemeltek.
minek következtében a termelési láncokban "szakadások", kínálati problémák keletkeztek, a tejzsír elérhetőségének csökkenése miatt például a sajtok ára drasztikusan megnőtt - hívta fel a figyelmet. Olyan forgatókönyvek valósultak meg, amelyekre pár éve még senki nem számított volna:
A jegybank igazgatója előrevetítette: a 2023 második felétől várható gazdasági "visszapattanásnak" megalapoz az, hogy a foglalkoztatás szintje továbbra is kiugróan magas Magyarországon és a beruházások sem álltak le - ezzel kapcsolatban a Frisshirek.hu-n is megírtuk a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége nyilatkozatát, amely szerint jövőre sem számítanak jelentősebb elbocsátásokra. Balatoni András felidézte a jegybank előrejelzését, miszerint
Az idei konjunktúra kedvezőbb lett a korábbiakban vártnál, amiben fontos szerepet játszott az ipar, azon belül is a jármű-, illetve az akkumulátorgyártás teljesítménye - mondta Balatoni András. (Az MNB decemberi jelentésében az idei GDP-várakozását 4,5-5,0 százalékra emelte.) A jegybank szakembere arra is kitért, hogy bár a külpiaci kép "nem rózsás", a hazai export bővülni képes, ami - a negatív belső kereslettel együtt - jövőre hozzájárul a külső egyensúly javulásához.
Balatoni András megerősítette, hogy az adósságráta idén csökkenni fog, továbbá a feszes költségvetési gazdálkodás fontosságára hívta fel a figyelmet, illetve megjegyezte, hogy
A Frisshirek.hu-n nemrég hírt adtunk arról, hogy szintén Balatoni András egy részletes írásban ismerte el, hogy az eredetileg az infláció fékezésére bevezetett árstopok valójában csak fokozták a kiugróan magas magyar pénzromlást.
A kiemelt kép forrása: unsplash.com