Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője a Facebook-oldalán tette közzé az Alkotmánybíróság döntését, amely megerősítette a tanárok jogfosztását.
A tanárokkal bármit meg lehet tenni - állítja az Alkotmánybíróság. A testület legújabb döntésében, amelynek előadó bírája Handó Tünde volt, elutasította a tanárok jogfosztása ellen benyújtott indítványt

- jelentette ki Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője a Facebook-oldalán. Azt a politikus szerint azért nem közlik a nyilvánossággal, mert félnek a kormány érdekeit kiszolgáló döntést bevallani - írta meg a Frisshirek.hu.

Még márciusban Szél Bernadett független országgyűlési képviselő azt kérdezte az ombudsmantól, hogy szerinte alkotmányos-e a pedagógussztrájk ellehetetlenítése. Akkor Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa lényegében azt válaszolta, hogy igen.

A beadványt Tóth Bertalan és más országgyűlési képviselők nyújtották be, akik azt kérték, hogy a testület semmisítse meg a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló törvénynek azt a két paragrafusát, amelyek a pedagógussztrájkhoz kapcsolódóan a még elégséges szolgáltatás mértékét írják elő - írja a telex.hu.

Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy

nem alaptörvény-ellenesek a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló törvénynek azok a rendelkezései, amelyek meghatározzák a még elégséges szolgáltatások pontos tartalmát a köznevelési intézményekben megtartott sztrájk esetén.

A sztrájkról szóló törvény szerint

annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez, csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja. A még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit törvény megállapíthatja, törvényi szabályozás hiányában pedig a sztrájkot megelőző egyeztetés során kell a mértékéről és feltételeiről megállapodni.

A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló 2022. évi V. törvény 14-15. §-ai meghatározzák a még elégséges szolgáltatások pontos tartalmát a köznevelési intézményekben megtartott sztrájk esetén.

Az indítványozó országgyűlési képviselők álláspontja szerint e rendelkezések a sztrájkjog lényeges tartalmát oly módon korlátozzák, hogy annak nyomásgyakorló funkciója elvész. A szabályozás szükségtelenül és aránytalanul, önkényesen korlátozza a pedagógusok sztrájkhoz való, Alaptörvényben is szereplő jogát, és emellett nemzetközi szerződésbe ütközik.

Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint a köznevelési intézmények elsődlegesen a gyermekek művelődéshez és megfelelő testi és lelki fejlődéshez való alapjogának biztosítását szolgálják 

- írják határozatukban.

A gyermekek alapvető jogai az állam tevőleges magatartásával valósulhatnak meg. A támadott törvényben a jogalkotó a még elégséges szolgáltatási minimumok differenciált meghatározásánál tekintettel volt a különféle szükséglettel rendelkező gyermekek (pl. az érettségi előtt állók, iskolások, óvodások, sajátos nevelési igényű gyermekek stb.) jogaira.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a köznevelési intézményekben

a sztrájkjog korlátozása legitim célból, a szükséges mértékben, és a vele szemben védelemre szoruló alapvető jogok, alkotmányos értékek kiegyensúlyozott figyelembevételével, azaz arányosan történt.

A köznevelési intézmények működése, és ezáltal a gyermeki jogok érvényesülése a sztrájkjog korlátozásának legitim céljai. A törvénynek a még elégséges szolgáltatást szabályozó rendelkezései tehát összhangban állnak az Alaptörvény rendelkezéseivel, így az Alkotmánybíróság a jogszabály Alaptörvénnyel való összhangjának utólagos vizsgálatára benyújtott indítványt elutasította.

Az újabb kirúgások után ismét sztrájkolnak a pedagógusok

A Klebelsberg Központ előtt tartott, múlt hét szombati tüntetésen jelentették be, hogy november 18. után december 8-án ismét országos munkabeszüntetés következik az oktatásban.