A Magyarországnak járó pénzek egy részének befagyasztását javasolja az Európai Bizottság
Ez nagyságrendileg 3 ezer milliárd forintot jelent, ami a Magyarországnak járó uniós pénzek egyharmadát teszi ki. Jóváhagyta ugyanakkor a Bizottság Magyarország programját, mellyel hozzáférhet a Helyreállítási Alap pénzeihez.
– írta a 24.hu.
Hazánk három ügyben folytat vitát az Európai Unióval, mindhárom területen történt előrelépés.
- Az egyik a hétéves költségvetés pénzeinek elköltése. Ehhez egy partnerségi megállapodás aláírásra van szükség az unióval. Ebben nagyjából időben vagyunk.
- A második ügy a fent említett pénzek egy részének felfüggesztése. Ez a kondicionalitási, vagy jogállami mechanizmus, amelyet két éve fogadtak el, és arra szolgál, hogy ha egy tagállam bizonyíthatóan megsérti az unió költségvetését azzal, hogy nem tartja be a jogállami normákat, el lehet venni tőle a pénzek egy részét. Ezen az eszközön régóta dolgozik az EU, főleg a nettó befizető országok, akik az egész számlát állják. Magyarországtól egyelőre nem elvenni akarnak pénzeket, csak befagyasztani azokat, ameddig bizonyos követeléseket nem teljesítünk.
- A harmadik ügy a Helyreállítási Alap pénzeiről szól. Ez a hétéves költségvetésen felüli hatalmas segélycsomag, melyet a koronavírus hatásainak enyhítésére hozott létre az Európai Unió. Ebből mintegy 2400 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatás járna Magyarországnak, továbbá felvehetünk durván 3600 milliárd forintnyi kedvezményes hitelt is. Ebben a kérdéskörben egyedül Magyarországgal nem egyezett még meg az EU, bár nem mi vagyunk az egyetlenek, akik nem kaptak ebből pénzt. Lengyelország helyzete kicsit hasonló, mint a mienk, bár ott legalább a programról sikerült megállapodni. A lengyelek viszont nem hajlandóak eleget tenni azoknak a követeléseknek, amelyeket a Bizottság a pénzek kifizetéséért feltételként támasztott. Itt nagyon fontos elem, hogy legalább a programot el kell fogadnia a bizottságnak az év végéig, különben elveszítjük a pénzt
Sokáig úgy tűnt, hogy a bizottság kiengedi a mechanizmus alól Magyarországot, és bizonyos feltételekkel a Helyreállítási Alap pénzeit is megkapjuk. Ez változott meg a múlt hét folyamán, amikor a bizottság elnökének kabinetfőnöke egy háttérbeszélgetésen közölte: azt fogják javasolni, hogy Magyarország ne kapja meg feltételek nélkül a pénzeket.
Fontos kérdés, hogy mitől változott meg a Magyarországgal szembeni hozzáállás annyira, hogy ezeket a pénzeket végül befagyasszák. Leginkább három ok miatt:
- Az egyik a magyar kormány elszigetelődése az Európai Unióban.
- A másik az Európai Parlament szerepe, amely az utóbbi pár évben sokkal határozottabban lép fel politikai szereplőként.
- A harmadik indok a tagállamokon belüli hangulat megváltozása. A nyár végén kevesen fogadtak volna arra, hogy a tagállamoknak lesz étvágya megbüntetni a magyar kormányt. Ez nagyon súlyos döntés, szinte példa nélküli az unió történetében, hiszen itt egyenlő fontosságú szereplők mondják ki egy társukról, hogy nem érdemli meg a pénzüket. Több oka van annak, hogy ez megváltozott: részben az, hogy most kevésbé tűnik fenyegetőnek az energiaválság, mint a háború elején. A második ok, hogy Magyarország túljátszotta a lapjait azzal, hogy vétóval fenyegetett egy csomó ügyben. A harmadik pedig Magyarország oroszbarátsága. Ez lassan tényleg kiemelkedő az Európai Unióban, nincs még egy olyan ország, amelyik ennyire nyíltan gáncsolná Ukrajnát és támogatná Oroszországot ebben a konfliktusban.
Mi következhet ezután?
A Bizottság döntése önmagában nem jelent semmit.
A pénzek akkor lesznek valóban befagyasztva, ha azokat az Európai Tanács, vagyis a tagállamok is megszavazzák ezt. Az ügyben a tagországok pénzügyminiszterei fognak szavazni az ECOFIN-ben, a pénzügyminiszterek tanácsában. Az ECOFIN-nek egyetlen rendes ülése lesz még, december hatodikán, de egyelőre nem biztos, hogy valóban ott szavaznak majd. Ez az egy hét ugyanis kevés a tagállamoknak arra, hogy átgondolják a pontos lépéseket, ezért lehet, hogy egy rendkívüli ECOFIN-ülést is rendeznek majd, valószínűleg december 12-én.
Amint arról lapunk, a Frisshirek.hu korábban már beszámolt, Navracsics Tibor tegnap gyakorlatilag beismerte, hogy 3000 milliárd forintnak megfelelő uniós támogatást fagyaszthat be az Európai Bizottság.
Mint megírtuk, Ursula von der Leyen a magyar helyreállítási terv szerdai elfogadása kapcsán szakít az eddigi gyakorlattal, és nem utazik el személyesen Budapestre, hogy a magyar miniszterelnök társaságában bejelentse a döntést
Fotó: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. MTI/AP/Alex Brandon