Szijjártó Péter egy hete jelentette be müncheni útján, hogy a debreceni BMW-gyár kapcsán nagy bejelentésre készül. 

Ezáltal még többről fog szólni, mint amit eredetileg terveztek. Ez a gyár olyan lesz, ahogyan az elkövetezendő évtizedek ipara fog kinézni. Magyarország, Debrecen a BMW-vel közösen olyat fog mutatni a világnak, amely csak a következő évtizedekben válik általánossá a világgazdaságban

– fogalmazott akkor.

A tárcavezető az online is közvetített sajtótájékoztatón arról is beszámolt, hogy

az üzem felépítése ötszáz új munkahely létrehozását jelenti az eredetileg tervezett ezren túl, amihez az állam 13,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújt a BMW-nek.

Beszédében méltatta a német vállalat debreceni gyárát, amelynek szavai szerint önmagán túlmutató jelentősége lesz, ugyanis működése teljesen elszakad a fosszilis energiahordozóktól. Hozzátette, hogy 

a német autóipari óriás hazánkba telepíti elektromobilitási stratégiája szívét. Itt kezdődik meg az első teljesen elektromos platformjának gyártása, ráadásul itt állítják majd elő az ezen modellekbe kerülő akkumulátorokat is.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a beruházás további lendületet ad a magyar autóiparnak, amelynek termelési értéke 23 százalékkal nőtt az idei év első kilenc hónapjában, meghaladva a 8700 milliárd forintot, s ez idén először átlépheti a 10 ezer milliárd forintot.

Magyarország mára az elektromos autóipari átállás Európa-bajnoka lett, és joggal emlegetnek minket a világbajnoki cím várományosai között is

– jelentette ki. Majd hozzátette, hogy bevált a kormány azon stratégiai döntése, amelynek célja az volt, hogy tegyék hazánkat

az elektromos autóipar európai, aztán globális fellegvárává.

A miniszter úgy véli, 2030-ra elérheti a 300 milliót az elektromos járművek száma a világon, az új autóeladások 60 százalékát már ezek fogják kitenni, így az elektromos akkumulátorok iránti kereslet 2030-ra mintegy 5600 gigawattórára fog nőni a 2021-es 340 gigawattóráról.

Szijjártó fontosnak nevezte, hogy Magyarországon a kontinens legkedvezőbb beruházási környezetét hozták létre az elektromos autóipari cégek számára, így jelen vannak az iparág legnagyobb keleti és nyugati szereplői.

Ma Magyarországon ad egymásnak randevút a keleti és a nyugati elektromos autóipar

- mondta.

Hangsúlyozta, hogy

Németországon és Kínán kívül egyedül Magyarországon lesz jelen gyártókapacitással a három nagy német prémium márka, valamint az elektromos akkumulátorok világpiacát uraló kínai és dél-koreai vállalatok közül három szintén ide helyezte európai gyártási központját.

Jelezte, hogy az idei év első nyolc hónapjában 61 százalékos növekedéssel elérte a négymilliárd eurót az elektromos akkumulátorok exportja, így ez lett a csúcsokat döntő magyar kivitel elsőszámú terméke.

Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy az ukrajnai háború és az európai szankciók miatt „a fejünk felett csapkodnak a hullámok”, az európai gazdaság pedig a recesszió irányába tart.


A nemzeti kormánynak ebben az esetben nem lehet más célkitűzése, mint az, hogy elkerüljük ezt az európai recessziót és legyünk egyfajta lokális kivétel

– fogalmazott.

Szijjártó szerint az elmúlt évek sikeres válságkezelése is demonstrálta, hogy ehhez elsősorban beruházásokra van szükség, ugyanis azokból lesz munkahely, a munkából lesz termelés, a termelésből pedig gazdasági növekedés.

Mi tehát a magyar recept? Beruházás, beruházás és beruházás

– fejtette ki.

November elején a debreceni civilek és az LMP népszavazást kezdeményezett a CATL kínai akkumulátorgyárának megépítése ellen, mivel a környezetet erősen károsító, a város vízkészletét komolyan veszélyeztető beruházások kapcsán semmiféle egyeztetés nem történt az itt élőkkel. 

Fotó: Facebook/Szijjártó Péter oldala