2023.01.30., hétfő - Martina
Budapest: -5o - -1o
Az ország 19 megyéjében

Nem vertek agyon jegyzőket, nem voltak tömegmészárlások Csanád vármegyében

Bottyán Róbert, 2022. november 25. - 19:18
Nem vertek agyon jegyzőket, nem voltak tömegmészárlások Csanád vármegyében
Erőszak és hatalomátrendeződés Csanád vármegye falvaiban c. mutatták be Marosvári Attila történész új kötetét Makón, mely a Clio Intézet gondozásában jelent meg. Számos érdekességet hallhattunk az 1918. november és 1919. január közötti Csanád vármegyei eseményekről.

A frisshirek.hu portál pont az a média hiány, ami egy működő demokráciában természetes kellene legyen, éspedig elfogulatlan, naprakész hírek közvetítője közéletről, politikáról, kultúráról, sportról egyaránt. Nálunk nincs és nem is lesz részrehajlás! Hogy ez így is maradjon, kérlek támogasd munkánkat adományoddal, hívd meg ismerőseid, hogy olvassanak bennünket és kerünk, kövess és lájkolj minket a közösségi médiában is.

Támogatás

A könyvbemutatót megelőzően Marosvári Attila a frisshirek.hu-nak elmondta: nem gondolta soha, hogy ezzel a témával foglalkozni fog. Az apátfalvi vérengzés kapcsán készített könyve kapcsán vetődött fel a kiadónál, hogy egy konferencia kapcsán készítsen tanulmányt az 1918. november eleji Csanád megyei erőszakról. Rengeteg anyagot találta, úgyhogy ez nem egy tanulmány, hanem egy kötet lett.

A makói történész eredetileg más időszakokkal foglalkozott korábban, egy véletlen kapcsán került kapcsolatba az apátfalvi eseményekkel is, amiből megszületett a kötet. Az egész kiindulópontja az volt, hogy az egész Csanád megyei anyag hazakerült Makóra néhány éve és általában a 19. századi anyagokat kutatták, a 20. századit kevésbé.

Csanád megyét 1950-ben választották ketté, egy része Csongrád megyéhez került, a másik Békéshez, így a dokumentumok egy része a Békés Megyei Levéltárban van. Az Országos Levéltárból is használt forrásokat és a Hadtörténeti Levéltár magyar hatóságok jelentései, továbbá a plébániák feljegyzései is hasznosak voltak.

,,Nagyon keveset tudunk erről az időszakról, nincsenek feldolgozások, még országosan sem. Én vagyok az első, aki egy megye vonatkozásában ezt az 1918-as időszakot feltárta. Többen írtak bekezdéseket, oldalakat erről, de nem helyi szintre lebontva, részleteiben. Fontos lenne, hogy más megyékről is készüljenek ilyen feldolgozások"

- jelentette ki Marosvári.

Általában agyonvert jegyzőkről, tömegmészárlásokról olvashatunk a téma kapcsán, Csanád megyében nem így volt. A történész ismertette: összesen 12 halálos áldozat volt, ebből 1 személyt a lázadók gyilkoltak meg, egy véletlen miatt: egy 15 éves zsidó fiatal szüleinek üzletét Nagybánhegyesen éppen kirabolták és az egyik rablót egy szuronnyal véletlen leszúrta, őt pedig meglincselték. A csendőrök néhány helyen belelőtték a tömegbe, így volt néhány vétlen áldozat is. Azonban vérengzések nem történtek. Az erőszak inkább verbálisan zajlott, azaz fenyegetések révén.

Voltak urak akiket bántottak és voltak, akiket nem, egyszerűen szelektáltak az elkövetők. Aki jól bánt velük a háború időszakában, azt nem fosztották ki, míg másokkal csúnyán elbántak.

Marosvári elárulta, lesz egy harmadik kötet, ez a román megszállás Csanád vármegyei eseményeit mutatja be. A vármegye 1919. április végétől - Makó kivételével, ahol csak júliusban jöttek be a románok, - román megszállás alatt volt 1920. február végéig - ezt vizsálja a készülő könyv. A köztudatban az van, hogy a románok fosztogattak, rekviráltak, de ez is sokkal árnyaltabb. Voltak, amiket meg akartak szerezni, nyilván itt kevésbé fosztogattak, hiszen ha a versailles-i rendezés során megkapják, akkor miért fosztották volna ki. Például Mezőhegyesen elvitték a lovakat, Nagylakon nem bántották a kendergyárat, nem volt idejük, hogy elvigyék a gépeket. Makó és környéke ugyanakkor katonai megszállási zóna volt, itt viszont durván rekviráltak, ami az apátfalvi vérengzéshez is vezetett - fejtette ki Marosvári Attila.

Az Erőszak és hatalomátrendeződés Csanád vármegye falvaiban c. kötetet itt lehet online elolvasni, a többször említett apátfalvi eseményekről szóló könyv pedig itt olvasható.

Fotó: Marosvári Attila a kép közepén. A szerző felvétele.