2022.11.26., szombat - Virág
Budapest: 4o - 8o
Az ország 19 megyéjében

Kiderülhet, hogy egy szimulációban élünk-e csupán

frisshirek.hu, 2022. november 23. - 11:51
Kiderülhet, hogy egy szimulációban élünk-e csupán
Véletlenül alakult ki az élet, vagy tudatos szimuláció részei vagyunk? Egy kutató szerint kideríthető a válasz.

A raketa.hu a The Conversation című portálról szúrt ki egy tanulmányt, amelyben egy fizikus azt boncolgatja, hogy végre egy kísérletnek köszönhetően kideríthető, hogy egy mátrixban élünk-e. Melvin Vopson azzal az alapkérdéssel kezdi tanulmányát, hogy vajon miért úgy indult az univerzum, hogy benne az élet kialakulásához meg voltak a feltételek.

Az univerzum tágulását az úgynevezett sötét energia okozza, amely gyengébb annál, amennyire a tudomány szerint kellene, ennek köszönhetően azonban az anyag összetapadhat, és nem esik szét.

Az elsőként feltett kérdésre két választ adott eddig az emberiség:

  • a tudomány válasza szerint végtelen univerzum létezik, amelyből egyben kialakulhatatott véletlenszerűen az élet;
  • a vallás válasza szerint ez egy szimuláció, amit valaki direkt így tervezett el.

Vopson számos érvet sorol fel, amely az utóbbi lehetőséget valószínűsíti, ezek közül azonban az információs fizika megállapításait emeli ki. Az információs fizika szerint sem téridő, sem az anyag nem valódi jelenségek, hanem a fizikai valóság információs darabkákból áll össze.

Ez az információhalmaz jelenik meg számunkra valóságként.

Vopson a hőmérsékletet hozza erre példaként, hiszen egyetlen atomnak sincs hője, de az atomok mozgása hatására mégis megjelenik a hőmérséklet. Azt már 1989-ben is felvetette egy matematikus, John Archibald Wheeler, hogy az univerzum lényegében matematikai jellegű. A tanulmányt író fizikus ezek után azt a kérdést veti fel, hogy le lehet-e tesztelni ezt az elméletet:

ha a világ lényegében nem más mint információs bitek gigantikus halmaza, akkor ezeknek a biteknek valójában képviselniük kellene a kódot is, és ha ráakadnának ezekre az információs bitekre, akkor az leleplezné a szimulációt, vele együtt igazolná a hipotézist.

A közelmúltban javasolt tömeg-energia-információ (M/E/I) ekvivalencia elve – amely arra utal, hogy a tömeg kifejezhető energiával vagy információval, és fordítva – kimondja, hogy az információs biteknek kis tömegűnek kell lenniük. Ez alapján nekiállhatunk a kutakodásnak

- idézte a kutatót a raketa.hu. Vopson azt is kijelentette, hogy szerinte az információ az anyag ötödik formája, és azt is kiszámolta, hogy egy elemi részecske mennyi információt rejt. Ennek alapján a tudós összeállította az elvégzendő kísérlet mikéntjét is, amelyhez már most is rendelkezésre állnak a szükséges tudományos eszközök.

Egy gond van vele, a végrehajtására 185 ezer brit fontra lenne szükség, és bár indult közösségi gyűjtés, annak egyelőre az 1 százaléka gyűlt össze. Igaz, Vopson szerint más módszerrel is utána lehetne járni, hogy szimulációban élünk-e. Akármilyen pontos és precíz szimulációban élünk szerinte, mindenképp kell, hogy számítási hibák gyűljenek fel benne, amelyeknek szintén utána lehetne járni a fizikus szerint.

A kiemelt kép forrása: unsplash.com