Oroszország – Líbiát és Iránt megelőzve – immár a Nagy-Britannia által leginkább szankcionált országgá lépett elő – áll a londoni pénzügyminisztérium éves jelentésében.
Roman Abramovics milliárdos, Mihail Fridman üzletember, Vlagyimir Putyin orosz elnök és családja, valamint katonai parancsnokai mind az idén kerültek fel a londoni szankciós listára más, kevésbé ismert orosz személyek, üzleti vállalkozások társaságában.
A befagyasztott javak különböző cégekben szerzett tulajdonosi részesedésekben (részvények), valamint bankszámlákon tartott készpénzvagyonból tevődik össze. A fizikai eszközök, mint például az ingatlanok, vagy a Guernsey és Jersey szigetén tartott orosz eszközök nem esnek ebbe a kategóriába. (A szigetek úgynevezett koronafüggőségek, nem részei az Egyesült Királyságnak.)
Üzenetünk egyértelmű: nem engedjük, hogy Putyin megnyerje ezt a brutális háborút Ukrajnában. A súlyos szankciók értelme, hogy megbénítsuk az orosz hadigépezetet – áll Andrew Griffith kincstárügyi miniszter mai nyilatkozatában.
A Szovjetunió összeomlását követő évtizedekben a nyugatra áramló orosz pénzek jelentős része az Egyesült Királyságba érkezett. A 27-tagú Európai Unió, melynek gazdasága ötször nagyobb a brit gazdaságnál, 13,8 milliárd euró értékű orosz vagyont fagyasztott be 2022. júliusáig.
A szankciók negatívan hatnak az orosz gazdaságra
A nyugati szankciók súlyosan érintik az orosz gazdaság több szegmensét is. Érintett az orosz autóipar, a légiközlekedési iparág és a hadiipar is, melyek nem jutnak hozzá bizonyos, korábban nyugatról beszerzett input elemekhez, így nem tudják beépíteni a jelenleg gyártott termékeikbe.
Hosszabb távon az agyelszívás is komoly problémát okozhat, csakúgy, mint a kritikus technológiákhoz való hozzáférés hiánya. A nyugati cégek 75 százaléka csökkentette jelenlétét Oroszországban a háború hatására, miközben 25 százalékuk kivonult az országból - írja a Reuters.
Kép: globsec