Majdnem azt mondta Gulyás Gergely a Trianon-film bemutatóján, hogy a feladatunk: visszaszerezni
Trianon ma is fáj minden magyarnak
- jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Béke - A nemzetek felett című dokumentum-játékfilm keddi budapesti díszbemutatóján az MTI beszámolója szerint.
Trianon óta immáron a negyedik generációja nő fel egy több mint ezeréves nemzetnek, amelyet 102 évvel ezelőtt az I. világháború győztes nagyhatalmai halálra szántak, amelynek nehéz volt túlélni, és amelynek egy évszázad elmúltával is hasonlóan nehéz Trianon árnyékában élni - összegezte nagyívű történetszemléletét a tárcavezető.
Mi az elmúlt évszázadban megtanultuk, egy nemzet nemcsak egy országban egyesülhet, hanem a fizikai határok felett is
- emelte ki beszédében, majd folytatta, hogy ha értelmünkkel és szívünkkel felmérjük azt a tragédiát, ami velünk magyarokkal, nemzeti közösségünkkel, lakóhelyünkkel, családunkkal, felmenőinkkel történt, akkor az fáj. Minden magyar nemzedék életében el kell jönnie a pillanatnak, amikor a maga mélységében találkozik ezzel a tragédiával - szögezte le a politikus.
Tudtuk, meg kell törni Trianon átkát. Azt az átkot, amely egyszerre sújt bennünket, magyarokat és egész Közép-Európát, ezért mondtuk ki az alaptörvényben, hogy intézményes felelősséget viselünk és nemcsak érzünk a magyar nemzetért
- emlékeztett a miniszter arra utalva, hogy a 2010-es kormányváltás fordulatot hozott a nemzetpolitikában. Míg Európa egyre több országa küzd azzal, hogy határain belül beszéljék anyanyelvüket, addig egy évszázaddal Trianon után is több millióan beszélnek, sőt élnek és éreznek magyarul az ország határain kívül, szerte a világban - adta elő sajátos világértelmezését a miniszter majd kijelentette:
az előttünk álló évszázad feladata, hogy megmaradjunk, erősödjünk és gyarapodjunk.
Ezzel a kijelentésével azzal az irredenta szlogenre játszott rá, amely így hangzott: megmaradni, gyarapodni, visszaszerezni, és amely jelmondatot a szélsőjobboldali MIÉP hangoztatott egy időben.
A történészeknek a rendszerváltozás után hatalmas fehér foltokat kellett felfedezniük a 20. századi magyar történelemből, óriási munkát végeztek el. Mostanra elkészülhetnek azok a filmek is, amelyek ezeket a fehér foltokat tárják elénk úgy, amint azt a tudomány ismeri, és ahogyan azt magyar szemmel megismertetni szükséges - értelmezte tovább a közel múltunkat Gulyás, majd köszönetet mondott a film alkotóinak. Az a film váratlan módon időszerű figyelemfelhívás is, arra, hogy még a lehetetlennek tűnő helyzetekben is sokat tehetünk.
Akkor is, ha mindenki ellenünk van, akkor is, ha államok vezetői nem ismerik fel, hogy a tisztességes béke az egyetlen lehetséges út. Akkor is, ha térdre akarnak kényszeríteni, és akkor is, ha nem tisztelik szuverenitásunkat
- fogalmazott Gulyás Gergely. Mondott ezzel ellent a jelenlegi kormányzati propagandának, amely az ukrán-orosz háború rendezéséből kihagyná az ukrán felet.
A Tősér Ádám rendezte film azt a válságos időszakot dolgozza fel, amellyel Magyarország az első világháború után nézett szembe. Bemutatja a magyar békedelegáció küzdelmét egy arányos és tisztességes szerződés megkötéséért, miközben magyar és francia történészek segítségével feltárja az akkori belpolitikai és külpolitikai okokat és körülményeket, amelyek Magyarország történelmének legtragikusabb veszteségéhez vezettek - ismerteti az MTI a bemutatón elhangzottakat.
Ehhez fontos hozzátennünk, hogy nincs értelme se történészként, sem politikusként megnevezni egy konkrét eseményt Magyarország történelmének legtragikusabb veszteségének. Ha mégis így járunk el, etikusabb egy olyan eseményt ekként meghatározni, ahol a pótolhatatlan emberélet veszett oda, nem pedig négyzetkilométerek - mégha azok elvesztése fáj is. Mindenesetre a Megafilm alkotása, amelynek producere Helmeczy Dorottya, csütörtöktől látható a mozikban.
A kép forrása: MTI / Szigetváry Zsolt