A Népszava cikke szerint a „brüsszeli szankciókról” szóló nemzeti konzultációt
- a válaszadók 65 százaléka ítélte haszontalannak a „brüsszeli szankciókról”,
- és csak 31 százalék találta hasznosnak.
A fennmaradó 4 százalék nem tudott, vagy nem akart válaszolni.
Politikai hovatartozás alapján jelentősen szórnak a vélemények. A fideszesek csaknem négyötöde hasznosnak, az ellenzékiek 96 százaléka haszontalannak tartja a konzultációt. Utóbbiakkal ért egyet a bizonytalanok 67 százaléka is. (Az 1007 fős mintán októberben készített kutatás a magyarországi felnőtt népességre életkor, iskolázottság és nem szerint reprezentatív.)
Eddig a megkérdezettek 20 százaléka küldte vissza a konzultációs papírt (főleg fideszesek), 37 százalék a felmérés időpontjában még meg se kapta azt.
A lap beszámolójában arra emlékeztetett, hogy
A tényleges árkategóriát kevesen találták el. A felmérésben résztvevők
- 10 százaléka úgy vélte, legfeljebb az 1 milliárdot érik el a költségek,
- 22 százalék 2-3 milliárdot,
- másik 22 százalék 3-5 milliárdot tippelt,
- és csak 27 százalék jelölte be a helyes választ, vagyis hogy több mint 5 milliárd forintot visz el a konzultáció.
18 százalék nem vállalkozott arra, hogy akár hozzávetőlegesen megbecsülje a költségeket.
A konzultációt hirdető bombás plakátok a mérsékeltnél is csekélyebb tetszést arattak:
- mindössze 2 százaléknak tetszik
- további 2 százaléknak „inkább tetszik”,
- 5 százaléknak „inkább nem tetszik”,
- míg 48 százaléknak – toronymagasan ez a legnagyobb csoport – egyáltalán nem tetszik
a brüsszeli szankciókat bombaként megjelenítő vizuális megoldás
Van még 10 százalék, amelynek nincs véleménye, valamint 32 százalék, amely még nem találkozott ilyen plakátokkal.
A kérdésre, mit gondol ön a konzultációt hirdető bombás plakátokról, az összes megkérdezettnek csupán 7 százaléka mondta azt, hogy azok nagyjából pontosan ábrázolják a helyzetet. Ezzel szemben
A Népszava beszámolója szerint ez úgy lehetséges, hogy még a fideszes szimpatizánsok is erősen megosztottak:
- csak 31 százalékuk szerint mutatják be pontosan a helyzetet a plakátok,
- míg 23 százalékuk ennek ellenkezőjét állítja,
- 31 százalékuknak pedig nincs véleménye erről.
Megosztottak voltak a válaszadók abban a kérdésben is, hogy az eddigi európai szankciós csomagokat Orbán Viktor megszavazta-e vagy nem.
Az összes válaszadó
- 47 százaléka volt tisztában azzal, hogy „mindegyiket megszavazta” (a fideszeseknek csupán 14 százaléka),
- 26 százalék szerint csak egy részüket szavazta meg,
- 12 százalék pedig úgy tudta, egyiket sem.
Összességében 30 százalék ért egyet maradéktalanul az Oroszország ellen bevezetett uniós szankciókkal, 25 százalék a többségükkel igen, 13 százalék a többségükkel nem, 24 százalék egyikkel sem. A kormánypárti szimpatizánsok 56 százaléka tartozik az „egyikkel sem” kategóriába.
A Publicus Intézet rákérdezett az inflációra is. Az emelkedő élelmiszerárakért
- 88 százalék az elszálló energiaárakat,
- 87 százalék a gyenge forintot,
- 79 százalék az elhibázott gazdaságpolitikát,
- 60 százalék a kereskedők ármegállapítási módszereit,
- 57 százalék pedig a brüsszeli szankciókat
tette felelőssé.
A Népszava cikke szerint árnyalja viszont a képet, hogy amikor az volt a kérdés, okolhatók-e az inflációért a brüsszeli szankciók, akkor 90 százalékuk tartotta felelősnek azokat. Vagyis a jelek szerint a jobboldali tábor eltérő mértékben ugyan, de Brüsszel mellett a kormányt is hibáztatja az áremelkedésekért.
Amint arról lapunk, a Frisshirek.hu korábban már beszámolt, Kocsis Máté, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője szeptember 22-én jelentette be, hogy nemzeti konzultáció indul a szankciókról, az ellenzék ezt azonnal kritizálni kezdte, mondván: semmi értelme.
Október elejére kiderült, hogy hét kérdésre vár választ a kormány, két hét múlva pedig megkezdődött a kérdőívek postázása, így fény derült arra is, hogy melyek ezek.
Eközben nagy visszhangot váltottak ki a bombás plakátok: a Momentum a Reklámszövetséghez fordult, míg a DK rémhírterjesztés vádjával feljelentést tett miattuk. Brüsszel pedig kijelentette, hogy nem tartja helyénvalónak a kormány új palkátkampányát.
Október végére az is kiderült, hogy a válság közepette csaknem 8 milliárd forintért kampányol a kormányzat.
Illusztrációs fotó: A nemzeti konzultációt hirdető plakát Budapesten, a II. kerületi Pasaréti úton 2022. október 19-én. A „brüsszeli szankciókról” szóló konzultáció ívén hét kérdés szerepel az Oroszországgal szemben már bevezetett, illetve tervezett szankciós lépésekről, illetve azok következményeiről. MTI/Koszticsák Szilárd