A londoni központú Economist Intelligence Unit évről évre elkészíti a listáját, milyen borzasztó, de nem teljesen irreális vészforgatókönyvekkel lehet számolni a következő évben. A hvg.hu szemléje szerint a rizikófaktorokat az alapján sorolták be, hogy mennyire nagy a valószínűsége, és ha megtörténne, mennyire lenne súlyos a hatása.

1. Egy hideg tél súlyosbítja az európai energiaválságot

Valószínűség: nagy
Hatás: nagyon súlyos

A hvg.hu beszámolója szerint az alapforgatókönyv azzal számol, hogy közepes erősségű válság jön a kontinensen, az eurózóna GDP-je 0,4 százalékkal csökken. A baj sokkal nagyobb lehet, ha a szokásosnál hidegebb lesz a tél. Európa ekkor idő előtt elhasználhatja a gáztartalékait, így a válság még 2024-re is áthúzódhat. Külön kiemelték, hogy

a mi régiónk, azaz Közép-Európa országai, valamint Németország és Ausztria élik át a legnagyobb kockázatot.

Az iparban ebben az esetben a termelés részleges leállításával és elbocsátásokkal lehetne csökkenteni a kiadásokat, jönnének a csődök a drága energia miatt, a kormányok pedig nem tudnák tovább fenntartani azokat az ársapkákat vagy támogatásokat, amelyek most még sokaknak segítenek a rezsit kigazdálkodni.

Extra kockázat az, hogy az EU-n belüli szolidaritás széthullik, és mindenki csak a saját energiabiztonságával foglalkozik, mások kárára is.

2. A szélsőséges időjárás miatt az árak még jobban megugranak, nő a globális élelmiszerellátás bizonytalansága

Valószínűség: nagy
Hatás: súlyos

Mostanra már világosan látszik, hogy a klímaváltozás miatt már nem csak néha-néha fordulnak elő szélsőséges időjárási helyzetek. Ez és a háború együtt idén azt eredményezték, hogy az élelmiszerárak durván nőttek, az ellátásbiztonság pedig zuhant. Ha ugyanilyen körülmények között kell élnünk 2023-ban is, akkor

nagyobb éhínség sem kizárt, de elszálló árakkal szinte biztosan számolnunk kell.

A hvg.hu által szemlézett elemzés ennek kapcsán megjegyezte: a világ nyolcmilliárd lakosa közül másfél milliárdnyian olyan országban élnek, amely komolyan rászorul az orosz vagy az ukrán búzára.

3. Katonai konfliktus alakul ki Kína és Tajvan között, az USA beavatkozik

Valószínűség: közepes
Hatás: nagyon súlyos

Sokáig úgy tűnt, hogy Kína és Tajvan csak szavak szintjén fenyegeti egymást, arra figyelnek, hogy fegyveres harcig ne durvuljon az ellentét, de a kardcsörtetés egyre hangosabb. Mostanra már erre a kérésre sem lehet csak úgy legyinteni...

Növekszik a kockázata annak, hogy egy kínai hadgyakorlatból vagy az arra adott tajvani válaszból nagyobb, katonai konfliktus is legyen akár.

A hvg.hu cikke szerint ha háborúba torkollna az ellentét, akkor Tajvan gazdasága leállna. Ezt pedig az egész világ megérezné, annyira rászorulunk az ottani félvezetőkre. Még nagyobb kockázatot jelentene, ha az Egyesült Államok, Japán vagy Ausztrália is beavatkozna.

4. A nagy infláció miatt zavargások törnek ki

Valószínűség: nagyon nagy
Hatás: mérsékelt

Az infláció évtizedek óta nem volt ennyire nagy, ha pedig ez még hosszabb ideig így marad, akkor

egyre nagyobb lesz a társadalmi elégedetlenség.

Ez zavargásokig is elvezethet, szélsőséges esetben pedig teljes ágazatokat béníthatnak meg.

5. A mostaninál veszélyesebb koronavírus-variáns vagy más fertőző betegség jelenik meg

Valószínűség: közepes
Hatás: nagyon súlyos

A koronavírus még most sem tűnt el teljesen. Noha a kormányok feloldották a járványügyi korlátozásokat, a világ sok részén rossz az átoltottság.

Ezért aztán ha egy, a mostaninál veszélyesebb variánssal robbanna be a járvány a télen újra – vagy érkezne valami váratlan új vírus –, akkor újra szigorúbb lezárások jöhetnek.

Visszahozhatnák az utazási korlátozásokat, és a piaci bizonytalanság is újra nagy volna.

6. Állami infrastruktúrát tesz tönkre a kiberháború

Valószínűség: közepes
Hatás: nagyon súlyos

A hvg.hu cikkében arra emlékeztetett, Európában most is látjuk a példáit annak, hogy az orosz hackerek az állami infrastruktúrát próbálják rombolni, de a kínai-tajvani konfliktus is könnyen ebbe az irányba fordulhat.

Annál, hogy nyílt háború törjön ki akár Európában, akár Tajvanon, sokkal valószínűbb az, hogy hackertámadásokkal esnek egymásnak az országok.

A gazdaság számára így is elég súlyos lenne ennek a hatása.

7. Kína és a Nyugat kapcsolata végzetesen megromlik, kettészakad a világgazdaság

Valószínűség: közepes
Hatás: súlyos

A nyugati demokráciák cégei még nem nagyon akarnak ujjat húzni a kínai üzleti érdekekkel, de már egyre többen vetik fel azt, hogy nincs rendben, ahogyan Kína semmibe veszi az emberi jogokat. Ha Kína tovább feszítené a húrt Tajvannal szemben, akkor extrém esetben előállhat olyan helyzet, mint Oroszországgal idén:

a nagy cégeknek választaniuk kell, melyik ország oldalára állnak.

Csakhogy – amint arra a hvg.hu rámutatott – Kína gazdasága sokkal erősebb, mint az orosz, ezért ha válaszol a szankciókra, akkor egymással párhuzamosan két fél globális ellátási lánc jönne létre az egy teljes helyett.

8. Globális recesszióhoz vezet a jegybankok politikája

Valószínűség: közepes
Hatás: mérsékelt

A globális infláció idén 10 százalék körüli lehet, a legnagyobb jegybankok pedig kamatemelésekkel próbálják ezt fékezni. Ha sokáig marad a nagy infláció, akkor a kamatszint is tartósan magas lehet, ez pedig azt hozhatja el, hogy az egész világ recesszióba süllyed.

9. Kína zéró-Covid politikája okoz súlyos recessziót

Valószínűség: csekély
Hatás: súlyos

A hvg.hu által szemlézett elemzés szerint valószínű, hogy az előttünk álló télen Kína politikája még az lesz, hogy teljes gyárakat és városrészeket zárhatnak le, ha felbukkan a koronavírus. Ha egy újabb variáns jelenne meg és az ország jelentős részén lezárásokat kellene bevezetni, akkor súlyos károkat szenvedne el a kínai gazdaság, ezt pedig a világ többi része sem úszná meg olcsón.

10. Világháborúvá terebélyesedik az orosz-ukrán háború

Valószínűség: nagyon csekély
Hatás: nagyon súlyos

Kimondottan valószínűtlen, hogy ez tényleg megtörténik, ezért is kapott csak a lista végén helyet ez a forgatókönyv. 

Ám ahogy Joe Biden is mondta, amikor Vlagyimir Putyin már taktikai atomfegyverről beszél, akkor fennáll a lehetőség, hogy valaki hibát követ el és beláthatatlan következményekig jut el a világ.

És – jegyezte meg a hvg.hu – ehhez még csak atomra sem lenne szükség. Elég lenne, ha a NATO közvetlenül is bekapcsolódna a háborúba, illetve ha Oroszország a NATO tagállamai közül valamelyiket megtámadná...

Illusztrációs fotó: Ukrán tüzérek az orosz állásokat lövik aknavetőjükkel a kelet-ukrajnai Donyecki területen fekvő Bahmut környékén 2022. október 27-én. MTI/AP/Efrem Lukackij