A holland RTL Nieuws által megszólaltatott kínai férfi jelentette, hogy a rotterdami kínai "rendőrörsről" keresik, és arra próbálják rávenni, térjen vissza hazájába, gondoljon a szüleire. Ez alapján indult a vizsgálat a holland külügyminisztériumban, akik elmondták: a kínai kormány soha nem tájékoztatta Hollandiát arról, hogy ilyen létesítmények vannak a területén - írja az rtl.hu.
A kínai külügyminisztérium néhány napja beismerte, hogy ezek az irodák szolgáltatóközpontok azoknak a kínai állampolgároknak, akik a járvány miatt nem tudnak hazatérni: itt intézhetik például hivatalos ügyeiket. Csupa olyan dolgot, ami a bécsi egyezmény szerint a nagykövetségek vagy konzulátusok feladata lenne. A spanyol El Correónak egy kínai külügyi tisztviselő elárulta, hogy valóban zajlanak olyan műveletek, amelyeknek az a céljuk, hogy bűncselekmények gyanúsítottjait rábírják a hazatérésre, bár szerinte csak „jogi eszközökkel”. A férfi elmondta azt is, hogy a kétoldalú egyezmények nehézkessé teszik a kiadásokat, és persze azt is tudják, hogy az európai országok nem hajlandóak kiadni az embereket. De ők ebben semmi problémát nem látnak.
Írország már utasította Kínát, hogy zárja be azt a rendőrőrsöt, ami Dublin belvárosában egy irodaházban található, ahol más kínai szervezetek is működnek. Az ír külügyminisztérium szerint semmilyen kínai hatóság nem kért engedélyt ilyen iroda felállítására.
Tompos Márton, a Momentum országgyűlési képviselője hívta fel a magyar hatóságok, a belügyminisztérium figyelmét arra, hogy hazánkban is létezik ilyen rendőrörs. A tárca válaszában mindössze annyit közölt a képviselővel: nincs erről tudomásuk. A politikus Facebook-osztjában videót is közzétett, amelyben látható a józsefvárosi épület.
Érdekesség, ezután néhány nappal a józsefvárosi épületről lekerültek a csingtieni rendőrség táblái. Tompos Márton a külügyminisztériumot is megkereste, de elutasító választ kapott Szijjártó Péter tárcájától: „az adatigénylésben feltett kérdésekkel kapcsolatban közérdekű adatot vagy közérdekből nyilvános adatot nem kezel”.
A képviselő kínai portálokon cikkeket is talált olyan esetekről, amikor a csingtieni rendőrség budapesti „kihelyezett tagozata” itt élő kínaiaknak segített, egyiküknek például abban, hogy előkerüljön a hárommillió forintja, amit egy üzletben felejtett.
"Egy spanyol civil szervezet nyomozásának köszönhetően kiderült, hogy Európa-szerte 30 országban 54 kínai rendőrségi irodából álló hálózatot használ arra Kína vezetése, hogy az Európában élő állampolgárait megfigyelje. A spanyol hatóságoknak egy kínai diplomata kerek perec kijelentette, hogy "nem érti, mi a baj abban, hogy a kínai jogban foglalt összes garanciával arra kényszerítik a bűnözőket, hogy igazságszolgáltatás elé álljanak", illetve „csak törvényes eszközöket használnak”.
Ezek a "jogszerű eszközök" leginkább a Kínában élő rokonokkal való fenyegetést jelentik: önkényes letartóztatások, a gyermekek elzárása az oktatási rendszertől, vagy éppen a társadalombiztosítástól, extrém esetben pedig emberrablások is lehetnek. A "bűnözőknek" pedig leginkább az a bűnük, hogy nyilvánosan kritizálják a kínai rezsimet" - írja Tompos Márton Facebook-bejegyzésében.