A 24.hu cikkében arra emlékeztetett, hogy a Voyager-1 és a Voyager-2 űrszondák az egyetlen ember alkotta eszközök, amelyek elérték a csillagközi teret.
Emellett a heliopauzán is áthaladtak, itt a Nap plazmája már kevésbé domináns, és a csillagközi anyag válik meghatározóvá.
Egy új tanulmány érdekes részletet tár fel ezekről a peremekről – írja az IFLScience.
A 24.hu szemléje szerint
Azt a régiót, ahol a napszél dominál, helioszférának nevezik. A szféra megnevezés kissé félrevezető, hiszen a gömb forma csak egyik oldalán figyelhető meg, túlsó felén a régió egy üstökös csóvájához hasonlóan megnyúlt.
A 24.hu cikke szerint a Voyagerek a Földhöz közelebbi, gömb alakú részen keltek át. Először azon a régión haladtak át, ahol a napszél hangsebességre lassul, majd jött a heliopauza, ahol a csillagközi anyag már visszanyomja a napszelet. A Voyager-1 2012-ben, a Voyager-2 pedig 2018-ban lépte át ezt a peremet, felbecsülhetetlen értékű adatokat gyűjtve.
Akad azonban egy űrezköz, amelynek nem kellett ilyen messzire jutnia, hogy megvizsgálja a határt. A NASA IBEX (Interstellar Boundary EXplorer) a Föld körül keringve vizsgálja a Naprendszer peremének változásait. Eric Zirnstein, a Princeton Egyetem munkatársa és kollégái most egy 2014-es eseményt elemeztek, melynek során 50 százalékkal nőtt a napszél nyomása.
Az űrszonda valószínűleg a csillagközi térben maradt, de a határ nagyon közel került hozzá, míg a Voyager-2 számára távolabb kerülhetett a perem.
A 24.hu arra emlékeztetett, hogy
Illusztráció: Wikipedia