A jelenlegi válsághelyzetben még inkább felértékelődik a kiszámítható, kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködés a szomszédos országokkal, így a magyar-szlovén kapcsolatok is rendkívül előnyösek mindkét fél számára - adta közre a friss hírt az MTI Szijjártó Pétert idézve.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Matjaz Han szlovén gazdaságfejlesztési és technológiai miniszterrel közös budapesti sajtótájékoztatóján azt emelte ki, hogy az ukrajnai háború és a szankciók miatt egekbe szökő árak recesszióval fenyegetnek Európában, ezért fontos a gazdasági együttműködés fejlesztéséről tárgyalni.

Szijjártó Péter méltatta Magyarország és Szlovénia kapcsolatát, amelyet még szorosabbra fűznének, és kölcsönösen támogatni fogják egymás beruházásait, mivel ezek jelentősen hozzájárulhatnak a gazdasági növekedés fenntartásához. Ehhez adott minden alap, miután a kétoldalú kereskedelmi forgalom tavaly majdnem elérte a hárommilliárd eurót, és értéke az idei év első hat hónapjában is 30 százalékkal nőtt, így újabb rekord várható 2022-re - részletezte az eredményeket a magyar külügyminiszter.

Egyes magyar nagyvállalatok fontos regionális szereplőkké váltak. A miniszter példaként hozta fel állítása alátámasztásául a Molt, az OTP-t és a WizzAir-t, amely cégek szlovéniai beruházásai is reményre adnak okot.

Előbbi két cég a második legnagyobb piaci szereplő lesz a maga szegmensében, míg utóbbi bázis kialakításán dolgozik Ljubljanában - fejtegette Szijjártó Péter, majd még egy konkrét példát említett: a Zalaegerszeg-Graz-Maribor háromszögben nemzetközi tesztkörnyezetet hoznak létre az önvezető autók számára, ami komoly versenyelőnnyel fog járni.

A két ország együttműködésének részeként fejlődik az energiabiztonságuk, hiszen a villamosenergia-hálózatokat összekötő vezeték június óta tesztüzemben működik, s eddig nem merült fel probléma, így év végétől át lehet térni a normális kereskedelmi üzemre.

A tárcavezető azzal kapcsolatban is örömének adott hangot, hogy Magyarország, Szlovénia és Szerbia részvételével regionális villamosenergia-tőzsde jön létre várhatóan 2022 végén, amely reményei szerint az árcsökkenést is idézhet elő.

Szijjártó Péter most is megismételte a kormány narratíváját a válsággal kapcsolatban. Tudniillik a magyar gazdaság nehéz helyzetéért csak a külső körülmények, de hazánk vezetése nem felelős. Meglátása szerint tehát a recessziót nem gazdasági strukturális problémák, hanem biztonsági kihívások okozzák, így a "visszaesésből való kimaradásnak is a biztonság megóvása a módja a gazdasági stabilitás és az energiaellátás terén is".

Magyarországnak ebben a kontinentális recesszióval fenyegető helyzetben nem lehet más célja, minthogy kimaradjon ebből, és egyfajta lokális kivételt képezzen

jelentette ki a miniszter.

A sajtótájékoztató végén újságírók is feltehettek kérdést a kormány tagjának. Az orosz-ukrán háború újabb, az oroszok részéről még agresszívebb fázisáról Szijjártó Péter azt mondta: jól látható, hogy az ukrajnai eszkaláció rendkívül veszélyes irányba halad. "Most már tényleg az utolsó utánit követő pillanatban vagyunk ahhoz, hogy az eseményeket vissza lehessen fordítani" - emelte ki.

Az eszkalációs törekvések, meg a háborús retorika helyett szerintem itt lenne az ideje, ha Európában áttérnénk arra, hogy minden erőnkkel a béke megteremtésére koncentráljunk

- szögezte le a miniszter. Az azonban rejtély, hogy ezt a mondatát miért Európának, és miért nem Putyinnak címezte.

Szijjártó Péter azt is kijelentette, hogy azért vesz majd részt az Oroszországi Energiahét eseménysorozatán, mert a béke követévé válhasson, továbbá megelőzni hazánk energiaellátási gondjait.

Azok, akik emiatt bírálnak, azok nem akarják, hogy béke legyen. És akik emiatt bírálnak, azokat nem érdekli, hogy a magyar embereknek lesz-e energiaellátás vagy sem

- mentegette a kormány Oroszországhoz túlzottan közeli álláspontját.

A kiemelt kép forrása: MTI / Illyés Tibor