Eredetileg jövő tavasszal tartottak volna parlamenti választásokat Olaszországban, azonban

Mario Draghi miniszterelnök július 21-i lemondása és a baloldali, jobboldali és centrista pártokat egyaránt tömörítő nagykoalíciós kormány összeomlása miatt előrehozott választásokat kellett kiírni.

Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke egy szakértői kormány élén vezette Olaszországot 2021 februárjától.

A Mario Draghi-vezette kormány időszaka gazdasági fellendülést hozott, melyért az Economist üzleti szaklap az „Év országa” elismerésben részesítetette a dél-európai államot.

A kormány azonban július végén nem élt túl egy bizalmatlansági szavazást, melyet megelőzően a kormánykoalíció két jobboldali pártja, a Forza Italia és a Liga is elfordult tőle. Draghi ekkor mondott le, így került sor az előrehozott választások kiírására.

Olaszország politikai rendszere meglehetősen instabil, az elmúlt 76 év során összesen 67 kormánya volt. Tehát átlagban egy-egy kormány alig több mint egy éven át kormányozta az országot.

Komoly gondot okoz az ország társadalmi megosztottsága, mely az eltérő kulturális örökségben, a különböző térségek gazdasági fejlettségében fennálló nagy különbségekben, s az ebből fakadó észak-dél ellentétben gyökerezik.

Az előzetes felmérések alapján a jobbközép koalíció győzelme várható a mai választásokon, mely négy pártból tevődik össze. Közülük a Giorgia Meloni által vezetett Fratelli d’Italia (Olaszország Fivérei) kaphatja a legtöbb voksot, melynek beigazolódása esetén a hölgy lehet majd az ország első női miniszterelnöke. A koalíció tagja Matteo Salvini Északi Ligája (Lega Nord) és az olasz politikai élet nagy öregje, Silvio Berlusconi által irányított Forza Iltalia nevű párt is. (Silvio Berlusconi négy alkalommal volt már Olaszország miniszterelnöke 2001 óta, összesen több mint 9 éven át.)

Az Olaszország fivérei, Giorgia Meloni pártja konzervatív, nacionalista erő, mely eredetét tekintve közvetlenül az Olasz Szociális Mozgalomhoz, egy Benito Mussolini halála után létrehozott neofasiszta párthoz köthető. Ezért a pártot rendszeresen ostorozták a múltban a fasizmushoz való kötődése miatt.

Andrea Mammone, a római Sapienza Egyetem professzora, az olasz szélsőjobboldali politikatörténet szakértője az Euronewsnak nyilatkozva kijelentette, a párt összhangban van a neofasiszta hagyományokkal, sok tagja tagja pedig pozitívan viszonyul Mussolini egykori rendszeréhez.

A párt tagjai közül ketten a diktátor közvetlen leszármazottai, akik büszkén viselik vezetéknevét. Egy 1996-ban készült interjúban az akkor 19 éves Meloni jó politikusnak nevezte Mussolinit, aki mindent megtett Olaszországért.

Meloni vezető politikusként ugyanakkor többször elhatárolta magát szélsőjobboldali örökségétől, hitet tett Olaszország EU- és NATO-tagsága mellett, s az eurót is támogatja, mint hivatalos fizetőeszközt. Elítéli Oroszország ukrajnai invázióját is, miközben támogatja Ukrajna élethalálharcát.

Az FDI jelenlegi kiáltványa nem tartalmaz közvetlen utalásokat a fasizmusra. 2018-as programjához képest sokkal visszafogottabbá vált, a társadalmi problémák helyett a gazdasági gondok megoldására helyezve a hangsúlyt. Meloni ugyanakkor még mindig erősen jobboldali retorikai stílust alkalmaz, melyben Isten, a haza és a család állnak a középpontban. Nyár elején egy spanyolországi szélsőjobboldali gyűlésen az „LMBT-lobbik” és az „iszlamista erőszak” ellen is felszólalt.

Az FDI és Meloni számíthat az Északi Liga támogatására, melyet vezetője, Matteo Salvini mára nacionalista erővé formált át. Választási programjuk a bevándorlásellenességen alapszik, kemény fellépést ígér az illegális bevándorlókkal szemben. Véleményük szerint meg kell állítani az Olaszország partjaihoz csónakon érkezőket.

Meloni és Salvini között ugyanakkor feszültséget teremthet, hogy

utóbbi régóta csodálója Vlagyimir Putyinnak. Az olasz politikus Orbán Viktor magyar kormányfőhöz hasonló kettős álláspontot hangoztat: elítéli Ukrajna megszállását és elhatárolódik a Kremltől, de ugyanakkor azt is állítja, a szankciók érzékenyebben érintik az olaszokat, mint az oroszokat.

Salvini a háború elején ellátogatott egy, az ukrán határhoz közeli lengyel városba, ahol a polgármesterrel közös sajtótájékoztatójukon egy Putyint ábrázoló pólóban jelent meg.

A harmadik nagy jobboldali párt a Forza Italia, Silvio Berlusconi pártja. A párt programja mérsékeltebb, mint koalíciós szövetségeseié, Berlusconi korábbi személyes botrányai – adócsalás, kiskorúak szexuális szolgáltatásainak igénybevételével kapcsolatos vádak, több évtizeded barátság Putyinnal – azonban továbbra is súlyos nehezékként nehezednek a mozgalomra.

Silvio Berlusconi az olasz köztévében néhány napja  arról beszélt, hogy 

Vlagyimir Putyint a pártja, a miniszterei és az orosz nép kényszerítették bele a háborúba. Az oroszok szerinte tisztességes embereket állítottak volna Zelenszkijék helyett Ukrajna élére, ha az eredeti terveknek megfelelően néhány hét alatt sikerült volna elfoglalniuk az országot.

A 85 éves politikus később viszont egy közleményt adott ki, amiben azt írta, hogy az Ukrajna elleni agresszió elfogadhatatlannak tartja.

A politikai spektrum másik oldalán a balközép koalíció áll. Legnagyobb ereje a Demokrata Párt, amelyhez számos más, különböző progresszív álláspontot képviselő kis párt csatlakozik.

A párt mérsékelt, Európa-párti álláspontot képvisel, hevesen szemben áll Putyinnal, ellenzi az ukrajnai háborút. Nyíltan támogatja az LMBT-jogokat is, beleértve az azonos neműek házasságát és a homofóbia elleni törvényhozást.

A populista Öt Csillag Mozgalmat kell még kiemelni a baloldali koalíción belül. A párt a rendszerszintű korrupció ellen küzdő, alulról szerveződő erőként definiálja önmagát.

A jobboldali pártszövetség 46-48 százalékos támogatottságot élvez a legfrissebb felmérések szerint. Ezen belül Meloni pártja 24-26 százalékot kaphat, az Északi Liga 12-14 százalékot, míg Berlusconiék 7-9 százalékot.
A balközép koalíció jócskán lemaradva 27-29 százalékon áll, vezető erejük a Demokrata Párt ezen belül 22-24 százalékot érhet el, míg az Öt Csillag Mozgalom 13-14 százalékra számíthat.

Amennyiben a jobboldali pártszövetség nyeri a választásokat, az nagy változást hozhat Olaszország életében, s emellett jelentős hullámverést hozhat az európai politika színpadán is. Az ugyanakkor nem várható, hogy egy új olasz jobboldali kormány élesen szembemenne az unió vezető tagállamaival, Németországgal és Franciaországgal. Olaszország ugyanis az egyik legeladósodottabb európai állam: 2700 milliárd eurós tartozása a GPD minegy 150 százalékára rúg. Ebből következően a mindenkori olasz kormányok mozgástere beszűkült, Róma rá van utalva az Európai Unió segítségére.

A választások végkimenetelének magyar vonatkozásaként Orbán Viktor magyar miniszterelnök akár szövetségesekre is lelhet az új olasz kabinetben Brüsszellel való jövőbeni csatározásai során.

"Ha Olaszország a parlamenti választások után nehéz helyzetbe kerül, megvannak az eszközeink, mint Lengyelország és Magyarország esetében"

– idézte Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét a Corriere della Sera napilap még pénteken. Von der Leyen az amerikai Princeton Egyetemen mondott beszédében hozzátette, hogy

akármilyen demokratikus kormány alakul a választások nyomán Olaszországban, az Európai Bizottság együttműködik Rómával.

Ursula von der Leyen menace les Italiens à la veille des élections : "Nous verrons le résultat du vote. Si les choses vont dans une direction difficile, nous avons des outils, comme dans le cas de la Pologne et de la Hongrie." pic.twitter.com/iDl5ApfWKG

— Fdesouche.com est une revue de presse (@F_Desouche) September 23, 2022

Az összeállítás az euronews.com és a valaszonline.hu alapján készült.

Kép: intellinews.com