Vasárnap este köszöntenek be az őszi zsidó ünnepek. A zsinagógákban és a családi házakban szeptember 25-én este fogadják majd a zsidó naptár szerinti új év érkezését. A judaizmusban ugyanis a bibliai teremtéstörténetre alapulva az a hagyomány alakult ki, hogy a nap este kezdődik. A hatnapos teremtéstörténetben ugyanis a szent szerző így ír:
A napokat és hónapokat, így az éveket pedig más rendszer szerint számolják, mint az a római örökségre épülő kereszténységben elterjedt.
Az idősebb testvér ünnepei – ahogy manapság a keresztények nevezik a zsidóságot – sokrészt átszövődtek a Názáreti Jézus tanítása szerint alakult vallásba. A húsvét, a pünkösd vagy a hét egyik napjának kiemelt tisztelete mind zsidó hagyomány. Az őszi ünnepek azonban nem ivódtak át a kereszténységbe, pedig a zsidóság számára kiemelten fontosak, és a legszentebb napuk is ebbe az ünnepkörbe tartozik. Tisri eggyel veszi kezdetét, ami a római naptárunkban többé kevésbé szeptember-októbernek felel meg, és egészen tisri 23-áig tart, a szukkotot követő Tóra örömünnepével zárul le.
A zsidó újév, a rosh hashana
Ennek az ünnepnek az egyik nevezetessége a sófárfújás. A sófár egy ősi zsidó hangszer, egy kosszarv, amely az új év reggeli szertartás központi eleme. A hangszer egyszerre emlékezteti őket arra, hogy Ábrahámnak végül nem kellett a fiát feláldozni, hanem elég volt egy kost helyette – bár Ábrahám kész volt a fiát is feláldozni. Emlékezteti a zsidóságot arra is, hogy az Isten mellettük áll.
Az újévet azért is nevezik ítélet napjának mert ekkor indul az évben az a tíz nap, amikor az Örökkévaló határoz az emberek sorsáról a jövő évet tekintve. Ezért is előzi meg tisri hónapot a bűnbánatról szóló elul. A zsidó ünnepek legtöbbjéhez nevezetes ételek is kötődnek. Rosh hashanához az édes, telt ízek, elsősorban az alma és a méz.
Jom kippur, a megváltás napja
Tisri tizedik napján zárul ugyanis az Örökkévaló ítélkezése a világ fölött, ezért ennek a napnak a központjában a megtérés és a kiengesztelődés áll. Kiengesztelődéssel Istennel és a felebarátainkkal. Nevezetes szertartás ezen a napon a kol nidré imádsága, amely a fogadalmak feloldásáért szól, hogy az év makulátlanul indulhasson el.
Szukkot, a sátrak ünnepe
Pár nap szünetet követően indul a harmadik zarándokünnep. a szukkot. Az első két sátoros ünnep az, amelyet a kereszténység is átvett, a húsvét és a pünkösd. A zarándokünnepek alkalmával valaha a zsidók tömegével zarándokoltak Jeruzsálembe, hogy áldozatot mutathassanak be az egyetlen Templomban, és akkor összegyűlt a nép apraja-nagyja szerte a diaszpórából. A szukkot nevében a sátrak ünnepét jelenti, mert az ünnepet egy saját maguk által emelt ideiglenes sátorban ülik meg. Ezzel a zsidóság bibliai vándorlásáról emlékeznek meg, hogy az Örökkévaló a pusztában is gondoskodott az Ő népéről. Egyben persze a betakarítás ünnepének is nevezik, a mezőgazdaság ritmusát követve.
Szimchát Tóra, a Tóra örömünnepe
Végül következik a Tóra örömünnepe a Szimchát Tóra, amely lezárja a szent őszi ünnepkört. Tisri 23-ára olvassák ugyanis végig a Tórát a zsinagógákban, és kezdik máris az elejéről. A Tóra a keresztény Bibliában is bennefoglalt Mózes öt könyvét jelöli, amelyet minden évben végigolvasnak a zsinagógai istentiszteletek alkalmával.
A hazai zsidóság minden működő zsinagógájában és imaházában megtartják ezeket az ünnepeket, amelyek természetesen a nem zsidók számára is nyitottak. Hallgassunk bele az évezredes dallamokba, és elmélkedjünk el mi is ezeken a napokon életünk folyásáról és irányáról. Végezetül pedig hadd zárjam cikkem a zsidó újév jókívánságával:
Borítókép: unsplash.com