Az emelkedő rezsiköltségek okán versenyfutás indult a közelítő téllel, szerte Magyarországon napelemek települnek és a lehetőségekhez képest optimalizálják a lakóingatlanok energiagazdálkodását. Ám aki kész megoldást keres a rezsiköltségek csökkentésére és csekély energiaigényű ingatlant venne még a nagyobb hidegek előtt, úgy tűnik, hogy még nehezebb helyzetben van. A kínálat általában szűk, sőt az ország egyes részein szinte észrevehetetlen.
Egy kiszemelt ingatlan várható üzemeltetési költségeiről a – 2016 óta alkalmazott 12 szintű – energetikai besorolás hivatott tájékoztatni. Ez egy referenciaértékhez (100 kWh/m2/év) viszonyítva jelzi, hogy az épület mennyi energiát „használ el” az átlagos üzemeltetés során. Ennek
Így a tanúsítvány ismeretében elég az ingatlan alapterületét venni egy szorzáshoz és máris kalkulálható a várható éves energiaköltség. Olykor lehet találkozni olyan CC besorolású ingatlannal is, amelynek a tényleges éves energiafogyasztása nem éri el a 100 kWh/m2-t. Ennek az a magyarázata, hogy a BB, illetve az annál jobb minősítés elnyerésének a referenciaérték alatti fogyasztás mellett vannak további feltételei is. Így például az, hogy az energiaigénynek legalább a negyedét megújuló forrásból fedezzék. Egy társasházi lakás esetében pedig az is ilyen követelmény, hogy magának a társasháznak is legyen megfelelő energetikai bizonyítványa.
| Egy négyzetméterre kalkulált éves energiaigény (kWh/m2/év) | <40 | 40-60 | 61-80 | 81-100 | 101-130 | 131-160 | 161-200 | 201-250 | 251-310 | 311-400 | 401-500 | >500 |
| Besorolás | AA++ | AA+ | AA | BB | CC | DD | EE | FF | GG | HH | II | JJ |
forrás: https://entan.e-epites.hu/
„Energiatanúsítványra – új ingatlan használatbavételén kívül – akkor van szükség, ha egy használt ingatlant el-, illetve bérbe akarnak adni. Azaz e bizonyítványok országos adatbázisa elég jól tükrözi, hogy egy-egy évben energetikai mutatók szempontjából milyen minőségű lakások kerültek piacra. Az adatokból a leginkább szembetűnő az, hogy az elmúlt évek megannyi energetikai korszerűsítésének dacára, ilyen téren szinte semmit nem javult a felkínált ingatlanok minősége 2016 és 2021 között. Egyedül a BB kategória aránya mutat jelentősebb pozitív változást, amiben feltételezhető, hogy az is szerepet játszott, hogy már az újépítésű ingatlanokra vonatkozó szigorúbb energetikai előírások életbe lépése előtt is a CC kategóriából ebbe az irányba mozdultak el a beruházók” – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Az energetikai szigorítás alóli ideiglenes „felmentést” csak az egyszerű bejelentés hatálya alá eső lakóépületek kaptak, amelyek az újabb határidőmódosítást követően 2024-től kell, hogy megfeleljenek a BB kategória követelményeinek.
A 2022-ben épült, illetve piacra került ingatlanoknak – országos átlagban – mindössze tizede tartozik a felső négy kategóriába (AA++ - BB), melyek a referenciaértéknél kevesebb energiát igényelnek. A következő három osztályba (CC - EE) – melyek ennek az értéknek legfeljebb a dupláját fogyasztják – a választék mintegy 37 százaléka tartozik. A következő két csoportba, melyek rezsije a viszonyítási alap legalább duplája (FF - GG), illetve minimum háromszorosa (HH - JJ), az ingatlanok 22 százaléka, illetve 30 százaléka sorolható. Ám földrajzi elhelyezkedés szerint az egyes területek gyökeresen eltérő képet mutatnak.
De csak egy árnyalatnyival jobb a helyzet Tolnában, Somogyban, Szabolcs-Szatmár-Beregben és Bács-Kiskunban. A paletta másik végén, az igazán korszerű és takarékos lakások kínálatában Pest megye emelkedik ki a mezőnyből közel 24 százalékos AA+ és BB közötti besorolással. Mellette a legnagyobb arányban (13-15 százalék között) Győr-Moson-Sopronban, Fejérben és Veszprémben kerülnek forgalomba olcsón üzemeltethető otthonok.
A 2022-ben* tanúsított ingatlanok megoszlása az energetikai besorolásuk szerint (%)
| A 2022-ben* tanúsított ingatlanok megoszlása az energetikai besorolásuk szerint (%) | ||||
| Országrész | AA++ - BB | CC - EE | FF - GG | HH – JJ |
| Budapest | 9,3 | 47,6 | 25,5 | 17,6 |
| Baranya | 5,3 | 41,3 | 20,4 | 32,9 |
| Bács-Kiskun | 8,3 | 29,8 | 21,2 | 40,7 |
| Békés | 2,4 | 17,9 | 26,2 | 53,5 |
| Borsod-Abaúj-Zemplén | 2,8 | 29,8 | 24,9 | 42,4 |
| Csongrád-Csanád | 6,3 | 37,1 | 22,1 | 34,4 |
| Fejér | 13,9 | 38,7 | 18,5 | 28,9 |
| Győr-Moson-Sopron | 15,3 | 45,1 | 16,3 | 23,2 |
| Hajdú-Bihar | 10,7 | 37,7 | 22,6 | 29 |
| Heves | 5,3 | 27 | 22,2 | 45,5 |
| Komárom-Esztergom | 7,6 | 40,6 | 23,2 | 28,5 |
| Nógrád | 1,7 | 17,9 | 25,7 | 54,7 |
| Pest | 23,9 | 35,4 | 16,7 | 24 |
| Somogy | 7,9 | 26,8 | 22,2 | 43,1 |
| Szabolcs-Szatmár-Bereg | 6,6 | 31,2 | 20,4 | 41,8 |
| Jász-Nagykun-Szolnok | 3,7 | 23,3 | 23,7 | 49,3 |
| Tolna | 5,4 | 28,7 | 25,1 | 40,7 |
| Vas | 11,4 | 39,1 | 19,5 | 30 |
| Veszprém | 13 | 37,6 | 19,4 | 30 |
| Zala | 8 | 40,3 | 18,7 | 32,9 |
| Ország összesen | 10,5 | 37,2 | 21,8 | 30,4 |
forrás: https://entan.e-epites.hu/ (* 2022. szeptemberig)
Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint ezek az adatok is híven tükrözik a jellemző piaci tendenciát, a fizetőképes keresletben megmutatkozó nyugat-keleti lejtést. Továbbá: a legalább BB-s kategóriájú ingatlanok jelentősebb választéka azt is mutatja, hogy mely városokban, térségekben indultak a közelmúltban nagyobb volumenben újlakás-építések. E mellett olyan lokális folyamatokra is utal a
Összességében az tűnik ki az adatokból, hogy aki ingatlanvásárláskor kifejezetten a fenntarthatóságot keresi, az a korábbi lakhelyétől esetleg csak igen messze találhat ehhez bővebb választékot. A szakértő hozzátette, hogy