2022.09.25., vasárnap - Eufrozina, Kende
Budapest: 13o - 14o
Az ország 19 megyéjében

Már a légszennyezettségtől is stroke-ot kaphatunk?

frisshirek.hu, 2022. szeptember 21. - 17:30
Már a légszennyezettségtől is stroke-ot kaphatunk?
Évente 15 millió ember kap stroke-ot, ezekből a megbetegedésekből 6 millió halálos kimenetelű, 5 millióan pedig tartós egészségkárosodást szenvednek, mint például látás-, illetve beszédkészség zavar vagy bénulás.

A stroke kialakulását valószínűsítő kockázati tényezők rangsorában a légszennyezés a hetedik helyen áll; ez százalékban kifejezve azt jelenti, hogy a stroke megbetegedések 21%-át a légszennyezettség váltja ki.

2019-ben csak az EU-ban 307 000 ember halálát okozta a levegő túlzottan magas finomrészecske sűrűsége (az esetek 58%-a megelőzhető lett volna, ha a tagállamok tartani tudják a WHO új, 5 µg/m3 irányadó ajánlását).

A légszennyezés köztudottan károsítja egészségünket, de az általános hiedelemmel ellentétben, nem a tüdőbetegségek számát növeli a legnagyobb mértékben, hanem a szív és érrendszeri megbetegedésekét.

A rossz levegőminőséghez köthető idő előtti elhalálozások leggyakoribb okai a szívbetegség és a stroke; a tüdőbetegségek és a tüdőrák csak ezután jönnek a sorban.

A legfőbb szennyező anyagok, melyek egészségünket veszélyeztetik a 2,5 mikronnál kisebb nitrogén-dioxiod és a szén-monoxid finomrészecskék, amelyek azért jelentenek veszélyt egészségünkre, mert a nagyobb méretű finomrészecskékkel ellentétben ezek bejutnak a tüdőbe, onnan pedig a vérkeringésbe, melyből nem ürülnek ki, így idővel felhalmozódhatnak. Ezek a finomrészecskék hozhatóak leginkább összefüggésbe a stroke-kal.

A stroke-nak két fajtáját különböztetjük meg. Mindkét típus előfordulását másképp befolyásolja a légszennyezettség.
Az iszkémiás vagy agyi infarktus jellemzője, hogy az agy nem kap elegendő vért. Ez a fajta infarktus a stroke-os esetek 85%-át teszi ki.
Az agyvérzés vagy vérzéses stroke során az erekből kilépő vér károsítja az agyállományt. Ez a megbetegedés az esetek 15%-ban fordul elő.

Bár a kutatások még gyerekcipőben járnak és főleg a szennyezettebb levegőjű, fejlődő országokban gyűjtött adatokra támaszkodnak, de így is világosan körvonalazódik, hogy a rövid ideig tartó magas légszennyezettség elsősorban az iszkémiás stroke esélyét növeli meg. A szennyezett levegő ugyanis magas vérnyomást okoz és beszűkíti a vérereket, így könnyebben állhat elő az a helyzet, hogy az agy nem kap elegendő vért.

A hosszan tartó légszennyezettség hatására mind az agyvérzéses, mind az iszkémiás stroke esetek száma növekszik, tehát ez mindkét típusú megbetegedés szempontjából veszélyt jelent. Ha éveken keresztül rossz minőségű levegőt lélegzünk be, a finomrészecskék, melyek bejutnak a tüdőbe, onnan a véráramba majd egészen a belső szervekig felhalmozódnak, és megnövelik a vérrögök kialakulásának esélyét. Ezek a vérrögök az agyba jutva stroke-ot okozhatnak.

A stroke kialakulásának fokozott veszélye leginkább olyan életmódbeli faktorokhoz köthető, mint például

az elhízás, a magas vérnyomás, a testmozgás hiánya, az egészségtelen étrend, a dohányzás, vagy a magas vérzsír.

Ezek mind olyan állapotok, melyekre életmódunk megváltoztatásával nagy ráhatásunk van. A légszennyezettség ellenben egy olyan tényező, amelyet az emberek többsége nem tud kiküszöbölni.

Szerencsére a tartós légszennyezettség időben és térben viszonylag jól behatárolható. Forgalmas utak, gyárak, különféle erőművek közelében; leginkább a reggeli és késő délutáni csúcsforgalom idejében legnagyobb a mértéke. A magas finomrészecske koncentráció meleg idő esetén veszélyesebb, mint hűvösebb időben. Ez valószínűleg a fokozott légmozgásnak tudható be és annak, hogy ilyenkor általában több időt töltünk a szabadban. Az őszi-téli fűtésszezonban hiába jóval magasabb a levegő szennyezettségének mértéke, nem tesz akkora kárt egészségünkben.

Akárhogy is, a nagy légszennyezettségű napokon, illetve napszakokban a szabadban eltöltött idő mérséklésével már jócskán csökkenthetjük a stroke kialakulásának esélyét. Az is sokat segíthet, ha otthon, zárt ablakok mellett töltjük ezt a pár kritikus órát, és a szabad levegőn végzett sétát vagy testmozgást a biztonságosabb időszakokra toljuk.

A légszennyezés okozta stroke, elsősorban az idősebbeket (65 év felettieket) veszélyezteti, közülük is leginkább azokat, akiknek már volt vagy fennáll valamilyen szív és érrendszeri betegségük. Szerencsére ma már számos lehetőség van a stroke kockázati tényezőinek kezelésére a gyógyszeres terápiáktól kezdve a szívbe beültetett úgynevezett pacemakeren keresztül egészen a szívsebészetig.

A stroke leggyakoribb tünetei,

  • a hirtelen kezdődő zsibbadás, a féloldali bénulás, és a beszédzavar,
  • de tünetei lehetnék még: féloldali végtaggyengeség,
  • a hirtelen kialakuló egyensúlyvesztés, mozgási zavarok,
  • az átmeneti látásvesztés az egyik szemen, kettős látás, látótérkiesés, beszédértési zavarok, szóformálási nehézségek
  • zavartság
  • szédülés
  • erős fejfájás
  • hirtelen fellépő eszméletvesztés

Amennyiben ezeket a tüneteket észleljük magunkon, azonnal hívjuk a mentőket, mert a stroke életveszélyt jelentő állapot! A legjobb esély akkor van károsodás visszafordítására, illetve az életveszély elhárítására, ha a beteg a tünetek kezdetétől számított 4-5 órán belül vérrögoldó kezelést kap. Lehetőleg tanítsuk be közeli hozzátartozóinknak is a tüneteket, hogy vész esetén legyen egy kívülálló is, aki felismeri a problémát és megfelelő segítséget tud hívni.