2022.09.25., vasárnap - Eufrozina, Kende
Budapest: 13o - 14o
Az ország 19 megyéjében

Atombomba bevetésével fenyegetőzött Putyin - a világ vezető politikusai Ukrajna mellett állnak ki

frisshirek.hu, 2022. szeptember 21. - 12:22
Atombomba bevetésével fenyegetőzött Putyin - a világ vezető politikusai Ukrajna mellett állnak ki
Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfő reggeli beszédében a részleges mozgósítás mellett szólt az atomfegyverek esetleges használatáról is. Az orosz államfő szerint ha a Nyugat folytatja a „nukleáris zsarolást” országával szemben, Oroszország teljes fegyverzetét felhasználhatja a válaszadásra. Szergej Sojgu védelmi miniszter bejelentése szerint 300 ezer, már hadászati tapasztalattal rendelkező tartalékost mozgósítanak, akiket hamarosan Ukrajnába vezényelnek.

"Ha területi integritásunkat fenyegetik,  minden rendelkezésünkre álló eszközt felhasználunk népünk védelmére. Ez nem blöff" - mondta Putyin.

Hazánk is rendelkezik különböző védelmi eszközökkel, melyek közül néhány fejlettebb, mint a NATO-országoké

– tette hozzá.

A nyugati hatalmak részéről a háború kitörése senki nem tett olyan kijelentést, hogy Oroszországot atomfegyverrel kívánná térdre kényszeríteni, ugyanakkor Washington a hét elején bejelentette, felkészültek arra az eshetőségre, hogy Moszkva atomfegyvert vet be Ukrajnában. Joe Biden amerikai elnök korábban azt mondta , hogy nem szabad amerikai fegyvereket használni Oroszország megtámadására (ellentétben az oroszok által birtokolt területekkel Ukrajnában), Alekszej Arestovics ukrán elnöki tanácsadó pedig idén májusban a CNN-nek azt mondta , hogy országa nem fogja használni ezeket a fegyvereket megtámadják az orosz területet.

A Kreml az ukrajnai invázió kezdete óta több alkalommal fenyegetőzött atomfegyver bevetésével abban az esetben, ha a nyugati hatalmak beavatkoznak a konfliktusba.

Helyi orosz tisztviselők és az ország védelmi minisztériuma korábban azzal vádolták Ukrajnát, hogy támadásokat hajt végre Belgorod és Kurszk térségében. De vélhetően Putyin csakis most ismerte el, hogy háború sújtja országát.

Kijev nem ismerte el ezeket a támadásokat, és azt állítja, hogy nyugati fegyvereket csak az oroszok által birtokolt ukrajnai területek lecsapására használ.

Joe Biden amerikai elnök korábban azt mondta , hogy nem szabad amerikai fegyvereket használni Oroszország megtámadására (ellentétben az oroszok által birtokolt területekkel Ukrajnában), Alekszej Arestovics ukrán elnöki tanácsadó pedig idén májusban a CNN-nek azt mondta , hogy országa nem fogja használni ezeket a fegyvereket megtámadják az orosz területet - írja a CNN.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter bejelentette,

300 ezer tartalékost mozgósítanak

a részleges mobilizáció keretein belül, olyanokat, akik már rendelkeznek hadászati ismeretekkel – írja a Reuters.

A részleges mozgósítás az elmúlt hetek során igen sikeresnek bizonyult ukrán ellentámadásra adott moszkvai válasz. Kijev erői az északkelet ukrajnai harkivi régiót szinte teljes mértékeben felszabadították, majd benyomultak a Donbasz részét képező, szomszédos Luhanszk megyébe is, miközben délen is elkeseredett harcok folynak a herszoni régió visszafoglalása érdekében.

Putyin úgy érezhette, nem nézheti tovább tétlenül az orosz erők visszaszorítását, egy esetleges súlyos orosz katonai vereség bekövetkezését. Így a részleges mozgósítás mellett döntött, mellyel gyakorlatilag megháromszorozhatja sz Ukrajnában harcoló orosz erők létszámát. (Az invázió mintegy 200 ezer katonával indult február 24-én, az azóta elszenvedett veszteségek – emberéletben, plusz sebesülések, hadifogságba kerültek együttesen – azóta elérhették hozzávetőlegesen az 50 ezer főt.) Arról nem beszélve, hogy így a fronton harcolók mintegy kétharmada friss erő lenne, illetve pihentetni is lehetne a már 7 hónapja harcban álló alakulatok tagjait.

Mindez azonban azt is jelenti egyben, hogy a háború súlyos eszkalációja várható.

Helyi orosz tisztviselők és az ország védelmi minisztériuma korábban azzal vádolták Ukrajnát, hogy támadásokat hajt végre Belgorod és Kurszk térségében. De vélhetően Putyin ez az első alkalom, hogy megvitatja – elismerve, hogy a háború sújtja az otthont.

    A CNN tudósítói több nagy robbanást hallottak szerda hajnalban Harkovban, az északkeleti városban, amelyet nemrégiben foglaltak el egy ukrán ellentámadás során.

    Folyamatosan érkeznek a reakciók az orosz elnök szerda reggeli bejelentésére, miszerint részleges mozgósítást rendel el, vagyis behívják a tartalékosokat is.

    Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó véleménye szerint a mozgósítás várható volt, és ez annak a jele, hogy nem a Kreml tervei szerint alakul a háború.

    Az Egyesült Államok kijevi nagykövete is. Bridget A. Brink, az Egyesült Államok kijevi nagykövete twitteren írta, hogya  színlelt népszavazások és a mozgósítás a gyengeség, az orosz kudarc jelei. „Az Egyesült Államok soha nem fogja elismerni Oroszország igényét az állítólagos annektált ukrán területre, és mi továbbra is Ukrajna mellett fogunk állni, ameddig csak kell” – írta.

    Anthony Blinken külügyminiszter már elmondta, hogy az Egyesült Államok nem fogja elfogadni a népszavazások eredményeit.

    Robert Habeck német gazdasági miniszter elítélte Putyin bejelentését, ami szerinte „rossz lépés” volt. Kiemelte, hogy Németország továbbra is támogatja Ukrajnát.

    Az Egyesült Királyság korábbi oroszországi nagykövete, Sir Tony Brenton a Sky News-nak adott interjújában elmondta, hogy Putyin várakozásának oka, hogy tartott a közvélemény reakciójától. A helyszíni kudarcok megváltoztatták ezt a számítást. „Putyin most bejelentette a mozgósítást, amit a háború kezdete óta nem volt hajlandó megtenni, és most elfogadta a hadseregének tanácsát, és visszatért a nukleáris fenyegetéshez a nyugat állítólagos nukleáris fenyegetéseivel összefüggésben” – mondta az egykori nagykövet.

    A brit külügyminiszter már korábban megszólalt: Gillian Keegan véleménye szerint ami történik, az a háború eszkalációja, és nagyon komolyan kell venni Putyin fenyegetéseit.

    Petr Fiala cseh miniszterelnök szerint is a mozgósítással eszkalálódhat a konfliktus, ez a lépés pedig újabb bizonyítéka annak, hogy Oroszország az agresszor. „Segítségre van szüksége Ukrajnának, és ezt továbbra is a saját érdekünkben kell tennünk”
    – fogalmazott Petr Fiala.

    A kínai külügyminisztérium pedig közleményében párbeszédre szólította fel a feleket, hogy találjanak módot a biztonsági aggályaik eloszlatására - gyűjtötte ki a nyilatkozatokat az szmo.hu oldala.

    Kép: Zelenszkij facebook oldala