Lát fantáziát az árnyékkormányban az ellenzéki szavazók többsége
Az IDEA Intézet szeptember elején, a Demokratikus Koalíció külön megrendelésére készített reprezentatív adatfelvétele többek között arra kereste a választ, hogy az ellenzéki szavazók – beleértve az MKKP, kivétel a Mi Hazánk támogatói –hogyan vélekednek egy ellenzéki árnyékkormány megalakításának szükségéről, és az azzal szemben támasztott elvárásokról.
Vizsgálta továbbá azt is, hogy mennyire tartják reális alternatívának azt az éppen regnáló kormánnyal szemben, illetve, hogy a vezető ellenzéki politikusok közül ki lenne a legalkalmasabb a jelenlegi gazdasági válság kezelésére. Az IDEA Intézet elemzésében a 2022-es választás ellenzéki együttműködésében induló jelentősebb támogatottságú pártok, illetve a Jobbik és az MSZP támogatóinak eredményét tüntette fel.
Egy árnyékkormány szükségének és indokának megítélése
Az IDEA Intézet elemzésében azt írta, hogy az egyik legrégebben működő példát az árnyékkormány megszervezésére az Egyesült Királyság politikai rendszeréből ismerjük. A szigetországban az árnyékkabinet a fő ellenzéki párt magas rangú tagjaiból áll, akik az ellenzék szóvivőiként járnak el az egyes szakpolitikai területeken.
Az árnyékminisztereket az ellenzék vezetője nevezi ki, és általában olyan szerepeket töltenek be, amelyek az aktuális kormány szerkezetét tükrözik. Feladatuk elsősorban, hogy felmutassák a regnáló kormánnyal szembeni szakpolitikai alternatívákat, és ezeket a nyilvánosság előtt rendszeresen szembe is állítsák a kormányzati hatalom teljesítményével.
Az árnyékkormány lehetőség az ellenzéki alternatíva rendezett, egyértelmű és idővel akár számon kérhető bemutatására, noha Magyarországon ez intézmény viszont éppúgy előzmény nélküli, mint az előválasztás volt.
Az IDEA Intézet kutatásának eredményei szerint annak ellenére, hogy a magyar politikatörténetben a ciklus közbeni árnyékkormánynak nincs hagyománya,
a választók jelentős része érti, hogy elviekben milyen jelentősége lehet egy folyamatosan működő árnyékkormánynak.
A kutatásban a következő kérdéssel vizsgálták azt, hogy az Orbán-kormánnyal szembeni alternatíva felmutatására alkalmas lenne-e egy ellenzéki árnyékkormány létrehozása: „Ön szerint az Orbán-kormánnyal szemben alternatíva felmutatására alkalmas lenne egy ellenzéki árnyékkormány létrehozása?”
Az ellenzéki szavazók majdnem háromnegyede véli úgy, hogy egy árnyékkormány segítségével az ellenzék fel tudja mutatni alternatív válságkezelő programját (74%). A legnagyobb arányban a DK (86%) és Momentum (78%) támogatói látnák hasznát az ellenzéki árnyékkormány létrehozásának. A jobbikos szavazók 67%-a, az MSZP támogatóinak 73 százaléka ért egyet azzal, hogy az ellenzék képes lehet így alternatív program felmutatására.
Amikor az IDEA Intézet a vizsgált körnek azt a kérdést tette fel, hogy szükség van-e arra, hogy a jelenlegi gazdasági válság miatt az ellenzék vagy bármely ellenzéki párt az Orbán-kormánnyal szemben személyi alternatívákat mutasson fel, akkor szinte 100 százalékos többsége van a támogatóknak. Azon belül a tárgyalt ellenzéki szavazók közel fele (49%) gondolja úgy, hogy szükség volna rá, mert, mert „jó lenne tudni, kik kormányoznának, ha az ellenzék vagy bármely ellenzéki párt kezelné a válságot”.
Hasonlóan nagy arányban gondolják azt (44%), hogy az Orbán-kormány valószínűleg belebukik a jelenlegi gazdasági válságba, és ezért a legfontosabb lenne, hogy az ellenzék fel tudja mutatni a saját, megkülönböztethető célkitűzéseit.
Jelentéktelen arányban választottak a megkérdezettek az „egyáltalán nincs szükségre” vonatkozó válaszadási opciókat.
Ki lenne a legalkalmasabb a jelenlegi gazdasági válság kezelésére?
A „ki lenne a legalkalmasabb a jelenlegi gazdasági válság kezelésére?” kérdésére a vizsgált ellenzékiek 43 százaléka Dobrev Klárát jelölte meg. A Jobbik támogatói között népszerűbb a DK előválasztási kormányfő-jelöltje (32%), mint az MSZP-t választók körében (29%).
A többi jelölt kompetenciatámogatottsága jóval kisebb Dobrev Klárához képest: Márki-Zay Pétert a megkérdezettek 10 százaléka, Jakab Pétert 6, Karácsony Gergelyt 5, Gelencsér Ferencet, a Momentum elnökét 2 százaléka jelölte meg. A Momentumot szavazói 20 százaléka Dobrev Klárát tartja a legalkalmasabbnak, 17 százaléka Márki-Zay Pétert és 10 százalék Gelencsér Ferencet, a Momentum elnökét.
Módszertan: Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2022. augusztus 31. és szeptember 9. között vette fel közösségi média alapú kérdőív segítségével. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, életkor és régió tekintetében. A teljes magyar weben és a közösségi médiában történő adatfelvétel lekérdező szoftverrel, önkitöltős online kérdőíven keresztül (CAWI) történt. Súlyozás során a különböző internet- és Facebook-felhasználási szokások kontrollálásra kerülnek, kiegészítve ezzel a reprezentativitást biztosító súlyozási eljárásokat. A 1800 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében legfeljebb ±2,3 százalékpont.
Fotó: Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) európai parlamenti képviselője, a párt árnyék-miniszterelnöke az árnyékkormánya tagjainak bemutatásán a budapesti Off Kultúrszövőgyár Rendezvényközpontban tartott sajtótájékoztatón 2022. szeptember 19-én. MTI/Kovács Anikó