Az orosz és a kínai államfő a Sanghaji Együttműködési Szervezet üzbegisztáni csúcsértekezletén találkozott. Ez volt az első személyes találkozójuk az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta. Hszi Csin-ping 2020 óta most először utazott hivatalosan külföldre.

Nagyra értékeljük kínai barátaink kiegyensúlyozott álláspontját az ukrajnai válsággal kapcsolatban. Megértjük, hogy ezzel kapcsolatban kérdéseik vannak, csakúgy, mint aggodalmaikat – jelentette ki Vlagyimir Putyin a kínai elnök társaságában.

Szilárdan kitartunk az Egy Kína elv mellett. Oroszország elítéli az Egyesült Államok és szatellit államai folyamatos provokációit a Tajvani-szorosban – tette hozzá az orosz elnök.

Hszi Csin-ping örömének adott hangot, hogy ismét találkozhat régi jó barátjával, miután Putyin közölte, az Egyesült Államok terve az egypólusú világrend létrehozására kudarcra van ítélve. Az orosz elnök viszonzásképpen kedves elvtársának nevezte Kína államelnökét.

Hszi Csin-ping egy kínai forradalmár fia, Mao Ce-tung óta az ország legnagyobb hatalommal bíró vezetője, míg Putyin az 1917-es orosz forradalom  szülővárosában, Leningrádban született, a későbbiekben pedig a szovjet állambiztonsági szolgálat, a KGB tisztje volt.

Kína nem ítélte el Moszkva ukrajnai háborúját, s attól is tartózkodik, hogy inváziónak nevezze azt. Peking azonban nyugtalan a háború világgazdaságra gyakorolt negatív hatásaitól, óvatos, s egyelőre nem nyújtott anyagi támogatást Moszkvának, megelőzendő a kínai gazdaságra esetlegesen kivethető nyugati szankciókat.

A kínai-orosz partnerség elmélyülése napjaink legfontosabb geopolitikai fejleménye Kína elmúlt negyven évben tapasztalt látványos felemelkedését követően - nemzetközi elemzők állápontja szerint.

Esetükben azonban nem beszélhetünk egyenlő pályaíven lévő partnerek kapcsolatáról. Kína csúcsra törő szuperhatalom, melynek gazdasága egy évtizeden belül lekörözheti az amerikait. Oroszország ezzel szemben egy egykori szuperhatalom csupán, mely jelenleg kimerítő háborút folytat Ukrajnában. Az orosz gazdaság teljesítménye pedig fényévekkel van elmaradva mind a kínai, mind a fejlett nyugati világ vezető államainak gazdasági mutatószámaitól - írja a reuters.com

Noha Oroszország és Kína a múltban riválisok voltak, és háborúkat vívtak, Putyin és Hszi olyan nézetet vall a világról, amely a Nyugatot dekadensnak és hanyatlónak tekinti, éppen úgy, ahogy Kína megkérdőjelezi az Egyesült Államok fölényét. Putyin kifejezetten támogatta Kínát Tajvannal szemben.

„Szilárdan ragaszkodni kívánunk az „egy Kína” elvéhez”

– mondta Putyin.

"Elítéljük az Egyesült Államok és szatellit államaik provokációit a Tajvani-szorosban."

Kína blokád jellegű katonai gyakorlatokat tartott Tajvan környékén, miután Nancy Pelosi, az Egyesült Államok képviselőházának elnöke a múlt hónapban a szigeten járt. Tajvan kormánya ugyanakkor határozottan elutasítja Kína szuverenitási követeléseit.

Miközben a Nyugat igyekszik csökkenteni az orosz energiától való függőségét, Putyin a Kínába és Ázsiába irányuló energiaexport fellendítésére törekszik, Mongólián keresztül új gázvezetéket vezetve Kínába.

Fotó: Radio Free Europe / rferl.org