Az írónő és festőművész, Péntek Orsolya három évet szánt arra, hogy megírja Pécs regényét, hűen végig kísérve a város 2000 éves történetét. A 350 oldalas könyv azonban nem száraz történelemi iromány, hanem izgalmas, korhű közegbe ágyazott regény. A szerző ragaszkodott az egyes korok mély megismeréséhez és bemutatásához, ezért – ahogy Péntek Orsolya a Művészetek és Irodalom Házában tartott könyvbemutatón elárulta – az írást megelőzően másfél évet Pécs rendkívül gazdag történetének kutatásával töltött.

Sopianae, Fünfkirchen, Quinque Ecclesiae, Pecuj – mind Pécs nevei, melyeket a különböző történelmi korokban kapott. A város soknevűsége a számos történelmi koron átívelő gazdag történetét, az itt letelepedő sokféle nemzetiség hagyományait és kultúráját hordozza magán. Feltárt régészeti leletekben és fennmaradt épületekben máig felfedezhető a római kori Sopianae, a középkori egyetemváros, Jannus Pannonius hagyatéka, a hosszú törökkor a fürdőkkel és dzsámikkal, vagy akár a 19. század fejlődő ipari, polgári város emlékeivel.

Péntek Orsolya negyedik regényének hőseit az adott korszakokba helyezte, így megismerhetjük Ulpia Ruca kelta-római asszonyt és leszármazottait, az egyetemen tanító Galvano da Bolognát, a Mátyás király korában élő Janus Pannoniust, a török csodatévő Idrísz babát, a bektasi szentet. De felbukkannak az egykori pestiskórház szakácsnői, a Zsolnayak, az Angsterek, vagy a viharos huszadik század figurái a szerb megszállóktól egészen az '56-os forradalom hőseiig.

Ahogy a frisshirek.hu megtudta, az újkori történetekben az írónő pécsi rokonainak, felmenőinek családi szálai, történetei is megjelennek. Nem véletlen, hiszen Péntek Orsolya Pécsett nőtt fel, és bár jelenleg a fővárosban él, mégis pécsinek vallja magát. Ahogy visszaemlékezett, a könyv ötlete már 17 éves korában felmerült, akkor, amikor először rácsodálkozott Pécs páratlan történelmi gazdagságára.

A városregény címét is a történelem ihlette. A török hódítók ugyanis különlegesnek tartották Pécset – Pecujt, ahogy ők hívták. A szerző a könyvben idéz a korabeli írásokból, ”…az egész birodalomban ez az egyetlen város, amely Rómán kívül teljes egészében az ő születésekor is uralkodó Vénusz jegyében áll.”

A törökök tehát Vénusz jegyéhez kötötték Pécset, ami vélhetően a különlegességére, szépségére és harmóniájára utalhat. Korabeli feljegyzések szerint a törökök Irem kertjéhez is hasonlították a várost, ami egyben a földi mennyországot jelenti.

A PécsLIT további programjairól itt tájékozódhat.

A kép a szerző felvétele.