Újabb lisztáremelés közeleg, a kenyér is drágább lesz
– Az aratás elején tapasztaltnál jóval jobb lett az idén betakarított búza minősége – nyilatkozta a VG-nek Lakatos Zoltán, a Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának elnöke, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója.
A HellóVidék által szemlézett cikk szerint a korai fajták „megsültek”, a szemek kis méretűek lettek, extrém magas sikér- és fehérjetartalommal. A középérésűeknél és a hosszú tenyészidejű fajtáknál viszont ez helyrebillent, így a malmok számára már megfelelő a minőség.
A baj azonban a mennyiséggel van, mivel a tavalyi 5,3 millió tonnával szemben idén 3,7-3,8 millió tonna búza termett.
– Ez elegendő a belföldi, 2,5 millió tonna körüli igény kielégítésére – ellentétben a hazai szükségletnél várhatóan kisebb kukoricaterméssel – hiszen őrlésre 1,2 millió, takarmánycélra 800-900 ezer, vetőmagnak 300 ezer, ipari felhasználásra pedig 200 ezer tonnával lehet számolni. A termés alapján így az exportárualap 1 millió tonnát is meghaladhatja – a szokásos 2,7 millió tonna körüli mennyiséggel szemben
- közölte a szakember.
Hozzátette, hogy most mindenki az olcsóbb ukrán búzára vár, amely – főleg a logisztikai nehézségek miatt – egyelőre csak kisebb mennyiségben érkezik az országba, és nem is tudta lejjebb vinni az árakat. Szemben Romániával, ahová Ukrajnából legalább öt határátkelőn érkezhet a gabona. Ők hamar kaptak olcsó ukrán búzát, ami levitte az árakat. A magyarországi malmok ezért versenyképtelenné váltak a román piacon, ami pedig nem jelentéktelen, mivel eddig éves szinten 150 ezer tonna magyar lisztet vett fel.
A költségnövekedések miatt a VG cikke szerint októberben újabb 10 forintos emelés várható, ami valószínűleg nem is az utolsó lesz ebben a búzaszezonban, és ennek hatása lesz a kenyér árára is. A költségnövekedéseket Lakatos Zoltán azzal érzékeltette, hogy a jelenlegi energiaárak mellett az egy kiló lisztre vetített áramköltség magasabb lesz, mint az őrlés összes egyéb költsége.
Lakatos Zoltán szerint ugyanakkor az ársapkát meg kellene szüntetni, mert nem elvárható, hogy a termékpálya egy szereplője – jelen esetben a kereskedő – vigye el az összes terhet. Úgy véli, ha a liszt hatósági ára megszűnne, az legfeljebb néhány hétig vetné vissza a termék forgalmát a boltokban, addig, amíg a lakosságnál a korábban betárolt mennyiség elfogy.
Illusztrációs fotó: Pixabay