A múlt héten megjöttek az első augusztusi rezsiszámlák, rajtuk a már versenypiaci áron számolt gáz- és áramárakkal, komoly fejtörést okozva sok lakossági fogyasztónak. Ám nemcsak a lakossági fogyasztókat lepte meg a legutóbbi rezsiszámla, hanem sok vállalkozást, köztük nagyon sok vendéglátóst is. Nagy port kavart például a szegedi pizzéria Facebook-bejegyzése, miszerint a korábbi 250-300 ezer forint helyett már 2,3 millió forintot kellene fizetniük a gázért egy hónapra.

Az éttermek, kávézók, pizzériák, kocsmák tulajdonosai és üzletvezetői, akikkel a 444 beszélt, teljesen elszabadult árakról, fenntarthatatlan költségekről, felbontott vagy újra nem kötött gázszerződésekről és teljes kilátástalanságról számoltak be.

Bizonytalanság és kiszolgáltatottság

A lap azt írta, hogy az augusztusi számlákkal sok éttermet, kocsmát és más vendéglátó egységet ért meglepetés: a rezsi nagyjából a tízszeresére ugrott az eddigihez képest. A már emlegetett szegedi pizzéria gázszolgáltatója egyoldalúan felmondta az addig nagyjából havi 300 ezer forintról szóló gázszámlát, és 2,3 millió forintért kínálja helyette a gázt. Egy budapesti kocsma üzemeltetője hasonló növekedést tapasztalt a villanyszámláján: az eddigi, megközelítőleg 180 ezer forint helyett 900 ezer forintot kellene fizetnie a az áramért.

A jelenség nem annyira dátumszerűen kötődik a nyár utolsó hónapjához, mint a lakossági számláknál, inkább attól függ, hogy a kávézóknak, éttermeknek mikor jár le a korábban általában 1-2 évre kötött gáz- ás áramszerződésük. Vannak helyek, ahol már a nyár közepén azzal szembesültek, hogy több mint ötszörös árat kell fizetni a villanyért a téli vagy tavaszi árakhoz képest. És vannak olyan vendéglátósok, akiknek csak hetek-hónapok múlva kell szembenézniük a megemelt árakkal. Már ha a szolgáltató nem bontott egyoldalúan szerződést.

Több vendéglátós is arról számolt be a 444-nek, hogy az elmúlt hónapokban az energiaköltsége nagyjából 300 százalékkal nőtt. A növekedés nem volt annyira hirtelen, mint ahogy most talán tűnik, legalábbis voltak már jelek korábban is.

Egy budapesti kávézó tulajdonosa azt mondta, az MVM már áprilisban megkereste egy ajánlattal, hogy a hamarosan lejáró, kilowattóránként 20 forintról szóló áramszerződését kilowattóránként 60 forintért újítaná meg. A tulaj akkor ezt visszautasította, remélve, hogy ennél kap majd jobb ajánlatot. Júniusban már 105 forintért írt alá, miután több ismerőse is azt mondta neki, ennél jobb ajánlatot nem fog kapni.

Sok esetben a vendéglátósok nem is kapnak ajánlatot a lejáró szerződéseik után. Egy pécsi étterem tulajdonosa 19 (!) gáz-nagykereskedőtől kért ajánlatot a szeptember végén lejáró gázszerződése megújítására. A 19 cégből 9 nem válaszolt, másik 9, köztük az Eon és több kisebb kereskedő elutasító választ adott, mondván, hogy a jelenlegi gazdasági környezetben nem kötnek előre lekötött áron szerződést.

Mindössze egy ajánlat érkezett vissza, eszerint a mindenkori piaci áron kellene adott mennyiségű gázt lekötnie. Ezt viszont a szakmában már évtizedek óta járatos vendéglátós nem tartja elfogadhatónak, mert ha úgy döntene, hogy mondjuk a fűtési szezonra bezár, vagy csökkenti a nyitvatartást, és nem használja föl a szerződésben szereplő gázmennyiséget, akkor is ki kell fizetnie érte az egyre magasabb és magasabb piaci árat.

A vendéglátósok így elég lehetetlen helyzetbe kerültek. A már említett budapesti kocsma tulajdonosa, miután megkapta a hatszorosára emelt villanyszámlát, szeptember végével felmondta a szerződését az addigi szolgáltatójánál. Eddig az MVM-nél próbálkozott, de nem kapott ajánlatot, így végül lehet, hogy kénytelen lesz elfogadni, bármit is kínál az eddigi szolgáltatója.

Azok a vendéglátó egységek, amelyeknek az eddigi szolgáltatójuk adott ajánlatot, de azt visszautasították, a szerződés lejárta után még kaphatnak áramot és gázt, de azt már az akkori piaci áron számlázza majd ki a szolgáltató. Akinek viszont a cég mondta fel a szerződését, annál a cég egyszer csak elzárja gázt, ha nem sikerült újabb szerződést kötnie. Ez pedig jelen esetben nagyon nehéz.

A 444-nek nyilatkozó vendéglátós szerint az energiapiac jelen esetben lényegében nem is működik piacként, olyan értelemben, hogy az ügyfelek aligha válogathatnak az ajánlatok közül, és elképesztő információs asszimmetria van az energiaszolgáltatók és az ügyfeleik között. Ebben a helyzetben teljes a kiszolgáltatottság. A vendéglátósoknak nagyon komoly dilemmákkal kell megbirkózniuk, ráadásul teljesen bizonytalan környezetben.

Mit lehet tenni?

A lap által megkérdezett vendéglátósok szerint igazán semmit, mert 300 százalékos költségnövekedést szinte sehogy sem lehet behozni. Ráadásul nemcsak az éttermek, kocsmák és kávézók energiaköltségei nőnek, de az energiaárak emelkedése miatt az élelmiszerárak is az egekbe lőttek.

A már említett budapesti pizzéria tulajdonosa a 444-nek elmondta, hogy nemrég levelet kapott az olasz beszállítójától, akitől a paradicsomot veszi. Ebben mellékelve küldte a saját számláinak fényképét, miszerint 90 ezer euróról 900 ezer euró fölé emelkedett a saját rezsije, ezért kénytelen emelni a paradicsom árát.

A növekedést viszont a vendéglátósok szerint egyszerűen nem lehet áthárítani a fogyasztókra. Egyszerűen azért, mert akkor olyan drága lenne, hogy nem venné meg senki.

Persze kis mozgástér van. Ha mondjuk egy belvárosi kávézó 100 forinttal megemeli a már a kávézó tulaja szerint is pofátlanul drága, 1000 forintos capuccino árát, azzal még talán nem veszít annyi vendéget, hogy ezzel ne lehetne növelni a bevételt. Ám a 444 egyik forrása szerint ha mondjuk a pékek egy az egyben beépítenék a költségnövekedést az áraikba, 4000 forintba kerülne egy kiló kenyér.

És miközben az árak egyre nőnek, a vendégek vásárlóereje egyre csökken, hiszen nekik is egyre többet kell fizetniük a rezsiért, az élelmiszerért, mindenért.

A lap pizzériát vezető forrása szerint náluk az elmúlt időszakban a 300 százalékos energiaköltségen kívül a bérköltség is úgy 100-150 százalékkal nőtt, hiszen a dolgozók saját költségei is egyre nőnek az infláció miatt, a pizza ára viszont csak 25 százalékkal emelkedett. Ennél jobban, mint mondja, nem lehet megemelni az árat.

A 444 pécsi éttermi forrása is hasonlóan látja. Mint mondta, egy csésze húsleves ára már most is 1600-2600 forint között mozog, ezt ennél jobban megemelni nem lehet, mert nincs az a vevőkör, aki ezt kifizetné.

Áremelés helyett a költségek csökkentésével lehet próbálkozni, bár erre is elég limitáltak a lehetőségek.Az egyik nyilvánvaló lehetőség a nyitvatartás változtatása.

A lap budapesti kocsmáros forrása azt mondta, ők valószínűleg később fognak kinyitni, az üdítős hűtőkre pedig időkapcsolót szerelnek, hogy amíg zárva van a hely, álljanak le. Kávéházi forrásuk is arról beszélt, a nyitvatartással és a személyzettel tudnak játszani, hogy egyszerre kevesebb ember dolgozzon a kávézóban, amitől persze többet kell majd a vendégeknek várni a kávéra.

Az éttermeknek viszont kisebb a mozgástere, mert ahol élelmiszert kell tárolni a hűtőkben, ott a nyitvatartással sem lehet nagyon sokat spórolni az energián. Persze ahol lehet, próbálják majd fogni a pénzt, mostantól mindenki nagyon oda fog figyelni, hogy rajta legyen a fedő a láboson, és hogy a gázrózsa ne legyen nagyobb, mint muszáj. Ezzel viszont csak aprópénzt lehet spórolni.

Van, aki előremenekül, és megpróbál adott áron jóval több terméket eladni. Ezt viszont csak azok az éttermek engedhetik meg maguknak, amelyeknek van egy központi előkészítő konyhája, ahol több másik egység számára vágják a zöldséget, pácolják a húst, keverik a krémeket.

Az egyik megkérdezett vendéglátós, akinek van egy ilyen konyhája, azt mondta, azt a stratégiát választotta, hogy még két helyet próbál nyitni, amelyeket a központi konyhából lát el, így kis költségnövekedéssel több bevételre tud szert tenni. Ha bejön. Erre 50 százaléknál kicsit nagyobb esélyt lát.

A vendéglátás dilemmája

És persze a 444 szerint van még egy lehetőség, amin sok vendéglátósnak el kell gondolkodnia: azon, hogy bezár. Ha nem is véglegesen, de a fűtési szezonra. Aki így dönt, az megússza, hogy égesse a pénzt, amíg várhatóan sokkal nagyobbak lesznek a költségek, mint a bevétel, de azt kockáztatja, hogy elveszíti a csapatát, és amikor újra akar nyitni, nem talál majd megfelelő személyzetet.

Igaz, a lap forrásai szerint a dolgozók elszivárgását az korlátozza, hogy nyugaton sincs most jobb piac a vendéglátásban, de a koronavírus-járvány alatt is látszott, hogy sokan egyszerűen elhagyták a szakmát. Aki viszont úgy dönt, hogy nem adja föl, megtartja a dolgozóit, és valahogy nekiveselkedik a télnek, azt kockáztatja, hogy teljesen feléli a tartalékait a fűtési szezon végére, ha egyáltalán voltak neki, és végleg le kell húznia a rolót.

Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke szerint minden vendéglátósnak a saját felelőssége, hogy mer-e ilyen bizonytalan gazdasági környezetben tovább vállalkozni. Úgy látja, hogy az energiaárak miatt sokkal több vendéglátó egység fog bezárni, mint a koronavírus-járvány alatt. Akkor 3400 hely zárt be véglegesen.

Arról pedig már most lehet olvasni, hogy sok hely már most elbúcsúzott a vendégektől, és a Facebookon bejelentette, végleg bezárnak, mert egyszerűen nem látják, hogyan bírnak megmaradni ilyen árak mellett.

Sok vendéglátós persze még reménykedik, hogy valami történik, mondván, a kormány nem hagyhatja, hogy ilyen katasztrófa történjen a szektorral. Akikkel viszont a 444 beszélt, nem igazán látják, mit lehetne tenni.

A kormány éppen elengedi az energiaárak szabályozását, de még az árszabályozás sem tudna talán érdemben segíteni, amikor minden költség ennyire nő. Ha ilyen-olyan intézkedésekkel 10-20 százalékkal csökkenteni tudja a kormány a vendéglátósok költségeit, az ilyen helyzetben már nem oszt-nem szoroz, mondta egy éttermet üzemeltető forrás a lapnak.

Egy másik vendéglátós szerint talán annyit tehetne a kormány, hogy kezd valamit azzal az egyenlőtlenséggel, hogy nagyon különböző időben jár le az egyes helyek szerződése. Ha mondjuk meghatározná, hogy egy adott dátumig minden szerződést érvényben kell tartani, és az árat addig szabályozza valahogy, ezzel védve a szektort, „hogy legalább egyenletesebben pusztuljunk”.

Illusztrációs fotó: Pixabay