"A legdrámaibb korlát a szélenergiát sújtja és 2016 óta érvényben van, ezért az utóbbi években nem létesültek új szélerőművek. Pedig a szélenergia bizonyos szakmai kutatások szerint 10-20 százalékát tudná adni Magyarország energiamixének" - hangsúlyozta Ungár Péter.
Hozzáfűzte, hogy a szélenergia tiltásának feloldásáról Palkovics László technológiai és ipari miniszter már elkezdett beszélni, de még semmi konkrétum nem történt.
Az LMP álláspontja az, hogy egy fosszilis energián alapuló gazdasági rendszer folyamatosan a mostanihoz hasonló energiaválságokat fog generálni.
"A kritizálók szerint az alternatív, zöld energia csak állami befektetésekkel és adóforintokkal tud működni. Ugyanakkor a legutóbbi szakmai kimutatás szerint a fosszilis energia az ötvenes évektől napjainkig, Nyugaton és Keleten is évente átlagosan 11 millió dollár adótámogatást kapott" - mondta.
Ungár Péter úgy látja, hogy a magyarországi szénbányák újranyitásával azt az energiaipart támogatnák, amelyen nagyon sok adótámogatás volt, és valójában nem a piacon működött. Az LMP szerint szükség lenne szociális alapú épületszigetelési programra, hiszen a családok ezzel megspórolhatnák a rezsi egy részét, ráadásul kevesebb energiát használnának fel. "Egy olyan helyzetben, amikor a gazdaság válságban van és csökkennek a reálbérek, egy épületszigetelési programmal az építőiparban magyar munkásoknak jobb béreket lehetne juttatni, és ez a pénz Magyarországon maradna".
Ungár Péter arról is beszélt, hogy támogatni kell a napenergia és egyéb alternatív energia lakossági felhasználását is.
Végezetül szólt arról, hogy egy Németországban nemrég közzétett számítás szerint 1,8 millió tonna szén-dioxidot spóroltak meg a klímabérlet bevezetésével. "A klímabérlet összességében hatékony eszköz lenne a jelenlegi helyzetben, amikor a benzinből egyre kevesebb van, és a fosszilis energiák különböző mobilitási felhasználása csökken."