Eltelt pár hét mióta a kormány bejelentett ”néhány” változást, aztán egy hete az üzemanyagra vonatkozó korlátozásokat, és a megszorításoknak még bizonyára nincs vége. Legalábbis ezt feltételezik a megyei kisvállalkozók, és várják, hol tudnak még lecsapni rájuk.

Nehéz megmondani, hogy csendesebb, elkeseredettebb a hangulat a héten megye szinten, avagy mindenki azzal van elfoglalva, hogy mentse, ami menthető, és új terveket eszeljen ki. Talán a beletörődés is érezhető, ami egyesek szerint elsülhet jól, ám tragédiákat is hozhat magával a kilátástalanság.

Egy rábaközi varrónővel beszélgettünk, aki már eddig is csak másodállású KATÁS-ként csinálta a kis műhelyét, de a vállalkozási forma átalakításával, és a magasabb rezsi költségek miatt, egészen biztos, hogy befejezi.

„A mi szakmánknak már évek óta nincs értéke. Ahogy a multik öntik be a sok holmit… egyszerűen nem tudunk versenyezni velük. A márkát meg kell fizetni, ám vannak olyan szlovák, cseh webshopok, amik már itthon is közkedveltek, és 1-1 leárazásnál, akár 500 forintért is vehetünk pólót, pár ezer forintért csinos ruhákat. És az igazság az, hogy nem is rossz minőségű holmik ezek. Főleg gyerekeknek előnyös, a kicsik úgy is tönkre tesznek mindent. Az ismerőseim a gyerekeiknek, gyakorlatilag olcsóbban tudnak ruhákat venni, mint annak idején én, a két nagy fiamnak."

A varrónő keserűen teszi fel a plátói kérdést: 

"Hát hol tud egy varrónő versenyezni ilyen árakkal? Még az anyag árunk sem térül meg nemhogy a befektetett munka…Ez már szinte csak hobbi volt nekem, amolyan „szerelem”, sajnos most ezt is elvették tőlem…nem folytatom tovább…” - mondta el elkeseredetten Panna, aki családon belül biztosan csinálgat még ezt-azt, de más megrendeléseket a jövőben nem fogad el, mert nem tud annyit kérni, ami megéri, és amit ki is fizetnek.

Tamást burkolóként dolgozik Sopron és környékén. Ő egyelőre még nem panaszkodik, ám sok jót nem néz ki a jövőből.

„Egyelőre nekünk még sok munkánk van, de az új megrendelések azért érezhetően apadnak. A mostani folyamatosságnak az az oka, hogy ezek már hónapokkal ezelőtt lebeszélt fix munkák. Visszamondások itt csak kis mértékben történnek. Tartanak még a lakásfelújítási pályázatok, addig vélhetően nem lesz nagy baj, ám készülünk a lavinára…20 éve dolgozom a szakmában, megéltünk már könnyebb, nehezebb időszakokat. Most újra nehéz lesz, de majd csak túljutunk ezen is. Mi lesz velünk? A fene se tudja…de eddig is volt valahogy. Vannak, akik azt mondják, hogy mi, kétkezi munkások majd örülünk neki, ha hívnak minket, és némileg megérdemeljük majd, mert igen elszálltunk az árakkal. Én nem kívánok senkinek sem rosszat, mindenki boldoguljon, ahogy tud. Eddig is tisztességesen dolgoztam, ezután sem lesz másképp, így hiszek benne, hogy nem lesz nagy baj…”

Sokak szerint a „luxus” szolgáltatásokat nagyban fogja érinteni a következő időszak, mert amíg évekig gombaként nőttek a földből a műkörmösök, szempillások, fodrászok, már nem lesz ennyire szükség, hiszen lesz akinek az a pár 10 ezer forint is kell majd a pénztárcájába.

És nem csak a műszempilla, vagy a műköröm ára. Sándor lassan egy évtizede számítógép szervizt vezet Győr térségében, és nagyon úgy fest, hogy be kell zárniuk…

„Sajnos a mi szolgáltatásunk nem csak az elmúlt 1-2 hónapban kezdett haldokolni. Azt figyeltük meg, ahogy a bolti árak nőttek, úgy jöttek egyre kevesebben. Van sok kisnyugdíjas ügyfelünk is, aki időről időre megjelent egy használt egérrel, régi géppel, hogy javítsuk meg. Ők már teljesen elmaradtak. Nincsenek nagyon új gép megrendeléseink sem, de a szerviz is egyre kevesebb. Szinte csak azok jönnek már a középrétegből, akinek nagyon kell a laptop, számítógép a munkájához. Akinek nem…ott várhat. Ránk már nincs pénz, és amíg ilyen árakkal dübörögnek a boltok, ilyen nyugdíjak és keresetek mellett, addig nem is lesz…” - mesélte Sándor.

Nagyon el volt keseredve, mert ez a vállalkozás az élete, így nehezen tudta elfogadni, hogy valószínűleg el kell engednie. Az idegei is rámentek. De úgy véli muszáj alkalmazkodni a változásokhoz, és ezt javasolja a sorstárainak is. Hiszen ott, ahol a számok már alig mennek pluszba, vagy éppen már a mínusz az, ami látszik… ott vállalkozónak babér nem terem.