2022.08.14., vasárnap - Marcell
Budapest: 19o - 22o
Az ország 19 megyéjében

34 százalék fölötti az élelmiszer inflációja

frisshirek.hu, 2022. augusztus 05. - 14:27
34 százalék fölötti az élelmiszer inflációja
De van olyan termék, aminek 120 százalékkal ugrott meg az ára tavaly óta.


Egyre elképesztőbb képet mutatnak a G7 élelmiszerár-mérései. A gazdasági lap az elmúlt egy év árait vizsgálva – saját, nem hivatalos élelmiszerár-mérései során – arra jutott, hogy a magyar boltokat több hullámban érintette a drágulás. Az első hullám során, 2021 végén a korábbi 1-2 százalékról körülbelül 10 százalékra ugrott az éves alapon mért infláció. Majd február-márciusban már 10 helyett 20 százelékról volt szó. Újabban pedig minden hónapban 5 százalékkal nagyobb értéket mérnek a szakértők.

Vagyis az áprilisi húsz százalékról májusra 25, júniusra 30, júliusra pedig 35 százalékos áremelkedés ment végbe. Megjegyzendő, hogy mivel éves alapról van szó, nincsenek beleszámolva a szezonális hatások.

A G7 négy boltlánc (Aldi, Lidl, Penny és Tesco) termékeit nézte végig, és arra jutott, hogy a zsemle és a kifli ára 120 százalékkal emelkedett, a félbarna kenyéré pedig 107 százalékkal, a spagetti tésztáért pedig a tavaly ilyenkori ár dupláját kell fizetni.

A trappista sajt ára 92 százalékkal, a só 69 százalékkal, a kefír és a tejföl 50-50 százalékkal, a liszt pedig 25 százalékkal ugrott meg.
„Amit egy éve a négy bolt átlagában még 16 324 forintért megkaptunk, azért most 21 930 forintot kellett fizetnünk, ez 34,3 százalékos emelkedésnek felel meg” – írja összegző tapasztalatként a G7.

A napokban megjelent hírek arról szóltak, hogy az 1000 forintos kenyér sem elképzelhetetlen, hiszen csak a becsalogató alaptermék, a félbarna kenyér árát próbálják alacsonyan tartani a boltok.  

A reális, azaz árstoppal nem torzított tejár változás is éves szinten 50-60 százalék körül van, és nem meglepő módon a tejtermékek (vaj, tejföl, kefir, joghurt, sajt) elérik ezt. A húsoknál 30 százalék körüli a piaci alapú emelkedés, ebből lehet következtetni arra, hogy árstop nélkül a csirkemell 1500 forint helyett már a kilónkénti 2000 forintos szintet ostromolná.

De összességében elmondható, hogy az 1500 forintos csirkemell és a többi stoppolt ár a gyakorlatban csak akkor érvényes, ha van belőle készlet. A boltoknak egyre nagyobb feladat kigazdálkodniuk az árstoppot, a veszteségük folyamatosan emelkedik. Épp emiatt tapasztalható, hogy  ezek a termékek csak hektikusan elérhetők, amikor megérkezik a szállítmány, a vevők jellemzően hamar elkapkodják.

Illusztráció: pixabay