„Jóléti vízfelület” kialakítására kapott engedélyt az MNB cége az MNB-Ingatlan Kft. a volt balatonakarattyai MÁV-üdülő területén, ahol jegybanki konferenciaközpont létesül. Ezért a település Koppány során egymást érik a munkagépek, tucatjával dolgoznak a munkások, és lassan befejeződik a tóparti építkezés.

A terület egy részén korábban csónakkikötő működött, így egy szűkebb meder már volt itt, de az nem nyúlt be a partra ilyen mélységben, és nem volt körbe betonozva, kiszélesítve. Idén nyárra már igen, és bele is vezették a Balaton vizét.

Mivel a módosításhoz a terület gazdájának engedélyt kellett kérnie, a lap először a Veszprém Megyei Kormányhivatalnak írt, ahonnan azt a választ kapták, hogy az ügyben nincs hatáskörük.

A vízüggyel is felvették a kapcsolatot, és megtudták, hogy engedélyt ugyan ők sem adtak ki, de 2018 októberében „a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság objektumazonosító jelet állított ki nyílt csatorna kibővítése és kotrása, a csatorna mentén függőleges partfal és lépcső kiépítése tárgyában”.

Végül kiderült, hogy a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság adott engedélyt a bővítésre és a „jóléti vízfelület” kialakítására. Ahogy írták, az ingatlanon lévő, korábban csónakkikötőként is használt csatorna bővítésére, kotrására, partfal kialakítására, „továbbá a csatorna végén egy jóléti vízfelület és a kapcsolódó lépcsős part kialakítására a vízügyi és vízvédelmi hatósági hatáskörrel rendelkező Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság – kérelemre, a jogszabályi követelményeknek megfelelő dokumentációs melléklet alapján – vízjogi létesítési engedélyt adott”.

A katasztrófavédelem definíciója szerint a halászati, öntözési, vízvisszatartó rendeltetésű víztestek vízgazdálkodási célúak, míg jóléti minősítéssel az ettől eltérő, például látvány-, csónakázótó és hasonló célú hasznosítást jelölik.

Függetlenül attól, hogy látványtónak, jóléti vízfelületnek vagy csatornának nevezzük, megállapítható, hogy a képződmény emlékeztet egy medencére. A partján a padok mellett már a nyugágyak is ott sorakoznak. Így érdekes lehet az is, hogy az MNB sikerén felbuzdulva a közeljövőben érkeznek-e majd vízjogi létesítési engedélyre irányuló kérelmek a hatóságokhoz más vízparti ingatlanok tulajdonosaitól, akik esetleg szintén a tó vizét vezetnék a telkükre a jólétük érdekében.

A 24.hu-nak névtelenül nyilatkozó szakértő szerint a változtatás veszélye lehet az is, hogy a Balaton „kilendülése” esetén a területet a csatornán át könnyen eláraszthatja a víz.

A beruházással kapcsolatban megkeresték Matolcsy Gyöngyit, Balatonakarattya Fidesz-KDNP-s polgármesterét is, de a jegybankelnök Matolcsy György volt felesége nem válaszolt kérdéseikre. Ahogyan az MNB Ingatlan Kft. sem.

A projekt jelenlegi állásáról tájékozódni így a veol.hu oldalán júniusban megjelent hurráoptimisa cikkből lehet. Ebből kiderül, hogy az egykori MÁV-üdülőnek csaknem százéves története van, cserkésztáborok helyszíne volt, majd vasutas családok nyaralhattak itt, az utóbbi csaknem két évtizedben viszont kihasználatlanul álltak a leromlott állagú épületek. Mígnem néhány éve a megyei lap megfogalmazása szerint „az egykori üdülő új lehetőséget kapott, hogy ismét visszanyerje régi funkcióját”, ami nem azt jelenti, hogy cserkészek vagy MÁV-alkalmazottak pihennek majd itt, hanem elsődleges funkciója az lesz, hogy a jegybank munkavállalóinak szóló „workshopok, képzések és kihelyezett tárgyalások helyszínéül szolgáljon a jövőben. Ezen felül a pénzügyi élet fellendítésében is fontos szerepe lesz az épületegyüttesnek, a tervek szerint hazai és nemzetközi pénzügyi, gazdasági és tudományos konferenciáknak is otthont fog adni”.

A Balaton vizének bevezetéséről a cikkben nem esik szó, azt viszont hangsúlyozzák, hogy „a beruházó már a tervezés időszakában a hely értékeire és tájvédelmi szempontokra figyelemmel fektette le a megvalósítás feltételeit (…), a tájba való beilleszkedést pedig a részlegesen kialakított zöld tetők és az alacsonyabb belmagasság segítik.”