Az Antarktisz rejtélyes óriásnyílásának megfejtése
A tudományos világban évtizedek óta rejtélyként kezelt jelenségre, az Antarktisz tengeri jegén megjelenő hatalmas lyukra, végre fény derült. A kutatók felfedték, hogy mi áll a New Jersey méretű polínia kialakulása mögött.
Az Antarktisz tengeri jegén nyolc évvel ezelőtt egy New Jersey-nél közel kétszer nagyobb lyukat fedeztek fel, amelynek kialakulását most sikerült megmagyarázniuk a tudósoknak. A políniát, amelyet először 1974-ben észleltek, és amely a következő két évben is megmaradt, majd bezárult, 2016-ban és 2017-ben ismét megjelent, ami újra felkeltette a szakemberek érdeklődését.
A jelenséget a Weddell-tenger alatti Maud Rise hegységről elnevezett Maud Rise políniának hívják, és bár a políniák gyakran előfordulnak az Antarktisz part menti területein, ez a nyílás szokatlanul a nyílt óceánon, több száz kilométerrel távolabb alakult ki. Aditya Narayanan, a Southamptoni Egyetem kutatója és a tanulmány vezető szerzője szerint a polínia a hetvenes évek óta csak szórványosan és rövid időközönként fordult elő, és 2017-ben volt az első alkalom, hogy a Weddell-tengerben az 1970-es évek óta ilyen nagy és hosszú életű polínia alakult ki.
A Southamptoni Egyetem kutatói tengeri jégtérképek, megjelölt tengeri állatok adatai és az óceán számítógépen generált modellje segítségével elemezték a jelenséget. Az eredmények szerint a víz alatti Maud Rise-hegy körül mozgó áramlás turbulens örvényeket hozott létre, amelyek a sót a tenger felszínére szállították, és amint a só elérte a felszínt, a szél irányába mozgatta a vizet, így a só könnyebben keveredett a felszíni hővel, és megolvasztotta a jeget.
A kutatók figyelmeztetnek, hogy a políniák káros hatással vannak az óceánokra, és hozzájárulhatnak a tengerszint emelkedéséhez, amely 2022 és 2023 között 76 milliméterrel nőtt. Sarah Gille, a tudóscsoport tagja és a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem professzora szerint a políniák lenyomata a kialakulásuk után több évig is megmaradhat a vízben, megváltoztathatják a víz mozgását és azt, hogy az áramlatok miként szállítják a hőt a kontinens felé, és az itt kialakuló sűrű vizek szétterjedhetnek az egész világóceánon.
