Magyarország és a kínai befektetések: Adósságcsapda vagy növekedési lehetőség?

Magyarország jelentős kínai befektetéseket vonzott az elmúlt években, de felmerül a kérdés, hogy ezek a beruházások milyen kockázatokat rejtenek magukban, és hogyan kerülhető el az adósságcsapda veszélye.

Az American Enterprise Institute adatai szerint Magyarország 3194 milliárd forint értékű kínai befektetést kapott, amivel a régióban kiemelkedő helyet foglal el, bár a nyugati országok mögött marad. Moldicz Csaba, az MCC Külgazdasági Műhelyének vezetője és az Európai Unió-Kína gazdasági kapcsolatok szakértője szerint a befektetések diverzifikációja kulcsfontosságú, különösen a keleti nyitás és a kínai kapcsolatok erősítése szempontjából.

A kínai befektetések jelenléte Magyarországon jelentős, az American Enterprise Institute China Investment Tracker listája szerint a működő tőke értéke eléri a 8,45 milliárd dollárt. A befektetések hasznosulását illetően Moldicz hangsúlyozza, hogy a régióban alacsony az északi-déli konnektivitás, így például a Budapest-Belgrád-vasútvonal hasznos beruházás lehet.

Az adósságcsapda elkerülésének lehetőségeiről Moldicz megjegyzi, hogy a helyi kormányzatok döntései is meghatározóak, és példaként hozza fel Srí Lanka és Montenegró presztízsberuházásait, amelyek hasznosulása kérdéses volt. Ezzel szemben a kínai hitelek kedvező kamatozásúak, így a hasznosulás a helyi gazdaságpolitikán múlik.

A kínai befektetések nem csak a kereskedelmi infrastruktúra megteremtésére szolgálnak, hanem az Övezet és Út kezdeményezés részeként a helyi fejlesztéseket is elősegítik. Moldicz felhívja a figyelmet az IMF-hitelek hasonló kockázataira is, amelyek mögött az Egyesült Államok áll.

Hszi Csin-ping kínai elnök budapesti látogatásától gazdasági szempontból jelentős bejelentéseket várhatunk, amelyek a két ország közötti stabil kapcsolatrendszer eredményei lehetnek. A kínai elnök európai útjának állomásai között Szerbia és Franciaország is szerepel, amelyek szintén fontos kínai befektetési célpontok.

Végül, Magyarország soros uniós elnöksége alatt a nyugat-balkáni integráció lehet a fő prioritás, míg az amerikai-kínai nagyhatalmi versengés csillapításában nincs kifejezett szerepe. Az EU-n belül és kívül egyaránt értékesebb kínai befektetések érkeznek más országokba, mint Magyarországba.

Az európai gazdaság fellendülése, amelyet a szolgáltatási szektor erősödése jelez, új kihívásokat is felvet a kínai befektetésekkel kapcsolatban. Az inflációs nyomás erős maradása, különösen a szolgáltatási ágazatban, további aggodalomra ad okot. A belső kereslet erősödése és a munkahelyteremtés növekedése pozitív jelek, de az inputköltségek és a kibocsátási árak emelkedése jelentős nyomást gyakorolhat a gazdaságra. Ezért a kínai befektetések hasznosulását és az adósságcsapda elkerülését még nagyobb körültekintéssel kell kezelni.

Áprilisban a vártnál nagyobb mértékben, 11 hónapja a leggyorsabb ütemben bővült az euróövezet gazdasági teljesítménye, ami a szolgáltatóipar növekvő optimizmusára utal. A kompozit beszerzésimenedzser-index (BMI) 51,7 pontra emelkedett, ami 11 havi csúcsot jelent. A szolgáltatóipari mutatószám 53,3 pontra nőtt, szintén 11 havi csúcsra, ami a megrendelésállomány és a foglalkoztatás növekedésének köszönhető. Ezek a tendenciák arra utalnak, hogy az európai gazdaság kilátásai magasabb szinten vannak az elmúlt két év átlagánál, ami további lehetőségeket teremthet a kínai befektetések számára is.

A német gazdaság hanyatlása ellenére a bérnövekedés jelentős mértékű az euróövezetben, különösen Németországban, ahol a közszférában dolgozók nagy összegű egyszeri kifizetéseket kaptak, ami 5,6 százalékos növekedést eredményezett. Az Európai Központi Bank döntéshozói szorosan figyelik a bérek alakulását, mivel óvakodnak attól, hogy a túlzott mértékű béremelések az inflációt a 2 százalékos cél felett tartsák. Az EKB tisztviselői júniusban készülnek az első kamatcsökkentésre, de nyitottak arra, hogy mi történik ezután, és a munkavállalók bérére, a vállalatok nyereségére és termelékenységére vonatkozó adatok kulcsszerepet fognak játszani a pénzügyi politika kialakításában.