Az olasz maffia és az EU-pénzek

Az olasz szervezett bűnözés kevesebb gyilkosságot követ el, de üzleti jellegű bűnözésben annál aktívabb, különösen az EU-támogatások terén.

Az olasz maffia tevékenysége jelentősen átalakult az elmúlt években, a gyilkosságok számának csökkenése mellett a gazdasági bűnözés került előtérbe, különösen az Európai Unió által biztosított pénzügyi források terén. A Reuters jelentése szerint Olaszországban az állam és az EU több száz milliárd eurót osztott ki, amelynek jelentős részét valószínűleg a szervezett bűnözés sikkasztotta el.

Az olasz kormány által közzétett információk szerint a lakásfelújítási programokból körülbelül 16 milliárd euró tűnhetett el, míg az ügyészség szerint a Covid utáni helyreállítási támogatásokból akár 200 milliárd euró is csalók zsebébe vándorolhatott. Ezen pénzek egy része a Camorra, a Cosa Nostra és a 'Ndrangheta kezébe kerülhetett.

Az Európai Ügyészség 2023-ban összesen 19,3 milliárd eurónyi kárt vizsgált, ebből 7,38 milliárd euró kárt Olaszországban okozhattak. Ugyanakkor pozitív fejleményként említhető, hogy 2022-ben a maffia által elkövetett gyilkosságok száma 17-re csökkent, ami jelentős visszaesés a 1991-es 700-hoz képest.

Az Európai Unió jelenlegi helyzetéről Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy Európa kevésbé versenyképes a globális gazdaság többi nagy szereplőjéhez, az Egyesült Államokhoz és Kínához képest, és az elmúlt években „messze a legrosszabbul állt helyt” a globális küzdelemben. Hozzátéve, hogy 2005 és 2022 között az Egyesült Államok GDP-je 13 ezer milliárd dollárról 23 ezer milliárdra nőtt, az Európai Unióé 11 900 ezer milliárd dollárról 16 600 milliárdra változott, Kínáé pedig 2300 milliárd dollárról 17 500 milliárd dollárra emelkedett.

Gulyás Gergely szerint Brüsszel nem azon dolgozik, hogy a tagállamokat összefogja, hanem azon, hogy a korábban fennállt egységet szétverje, és bizonyos államokat indokolatlanul szankcionáljon. A miniszter úgy vélekedett, hogy az EU a környezetvédelemben követi el a legsúlyosabb hibákat, olyan szabályokat hozva, amelyek nem, vagy csak minimálisan járulnak hozzá a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez, miközben Európa versenyképességét rontják.

A migráció kérdésében Gulyás Gergely szerint az EU nem talált „értelmezhető választ”, sem a jogi keretek, sem egységes vélemény nem adott, amit valamennyi tagállam képviselni tudna. Megjegyezte, hogy a tagállamok között nincs egyetértés még abban sem, hogy a külső határokat meg kell védeni.

A miniszter kiemelte, hogy Magyarország 2004-2010 között teljesített a legrosszabban a régióban, de 2010 után kimagasló eredményeket ért el, és most már a közép-európai térségben a legmagasabb a gazdasági növekedés. Magyarország az átlagos uniós életszínvonal 80 százalékánál tart jelenleg, és „jó esély van arra, hogy 2030-ra a 90 százalékot is el tudjuk érni”.

Gulyás Gergely az év második felében esedékes magyar uniós elnökségről közölte, hogy Magyarország „tesz szívességet az Európai Uniónak”, mert egy olyan ország biztosít korrekt, kiegyensúlyozott közvetítő szerepet, „ahol a normalitás még irányadó, ahol a józan észnek többsége van”. „Bízunk benne, hogy valamivel jobb lesz Európának, mintha más tagállam látná el ezt a feladatot” – fogalmazott, hozzátéve, hogy Magyarország segít az EU-nak, hogy fél évig kicsit jobban menjen.

Gulyás Gergely a "Magyarország 20 éve az Európai Unióban" című konferencián kiemelte, hogy Közép-Európa meg tudott őrizni olyan előnyöket, mint a szociális ellátások, a jóléti rendszer, a magas fizetések vagy a gazdag kultúra. Úgy látja, Európa mindenképp vesztese lesz az orosz-ukrán háborúnak, „függetlenül attól, hogy mi lesz annak a kimenetele”. Szerinte aki békét akar, aki azt akarja, hogy ne folytatódjon az „őrült genderpolitika”, és aki nemet mond a migrációra, annak a kormánypártokra kell szavaznia a közelgő választásokon.

Bóka János, az európai uniós ügyekért felelős miniszter szerint rossz struktúrában, alkalmatlan vezetők irányítják most az Európai Uniót. A miniszter szerint az unió legutóbbi öt évének kudarcai abból fakadtak, hogy „az irányítást a brüsszeli intézmények határozzák meg, amelyek kivétel nélkül politikai intézménynek tekintik magukat”. Bóka szerint az Európai Parlament és az Európai Bizottság is politikai testületként működik, politikai célkitűzésekért dolgozik, és ezek függetlenek a tagállamok politikai akaratától.

A magyar uniós elnökséggel kapcsolatban Bóka arra számít, hogy „lesz egy erős kommunikációs küzdelem és egy számháború”, de valójában a sikerességet az mutatja majd, mennyire lesz zökkenőmentes az intézményi átmenet, valamint képesek-e olyan szempontokat bevezetni, amelyek utóbb megkerülhetetlenné válnak.