Öncenzúra és megbélyegzés: Három év a melegellenes törvény hatása alatt

A gyermekvédelmi törvényként ismert, de valójában melegellenes jogszabály bevezetése óta eltelt három év alatt számos negatív hatást gyakorolt a társadalomra, beleértve az öncenzúrát és a megbélyegzést. Az RTL néhány műsorát későbbi idősávra helyezte át, az Amnesty International Magyarország pedig arra figyelmeztet, hogy a törvény hosszú távon az LMBTQI emberek elleni negatív sztereotípiákhoz és megbélyegzéshez vezethet.

A törvény hatásai a vállalatok, hirdetők és médiaszolgáltatók körében érezhetőek, akik öncenzúrára kényszerülnek a szankciók elkerülése érdekében. Az RTL például néhány műsorát későbbi idősávra tette át, hogy elkerülje a szankciókat. Az Amnesty International Magyarország kutatása szerint a törvény hosszabb távon hozzájárul az LMBTQI emberek megbélyegzéséhez és a feléjük irányuló negatív sztereotípiákhoz.

A törvényt 2021 májusában nyújtotta be Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, és az utolsó pillanatban bekerült módosítások egyértelműen az LMBTQI emberek ellen irányultak. A törvény megtiltja, hogy a 18 év alattiaknak népszerűsítsék és megjelenítsék a homoszexualitást vagy a nemváltást, és a szexuális felvilágosításból kizárja a civilek egy részét. A módosítások ellen sokan tiltakoztak, és a javaslat megszavazásának előestéjén többezres tüntetést tartottak a Kossuth téren.

A kormány álláspontja szerint a törvény nem diszkriminálja a melegeket, és a szülők jogát védi, hogy döntsenek a gyerekeik szexuális felvilágosításáról. Az elmúlt három évben a törvény hatásai az LMBTQI emberekre, a civil szervezetekre és a kisebbségekkel szolidaritást vállaló vállalatokra is negatív hatással voltak.

Papp Dóra író könyveit, amelyekben meleg, biszexuális és pánszexuális mellékszereplők szerepelnek, a Ciceró Könyvstúdió Kft. átsorolta a felnőtteknek szóló szórakoztató irodalom kategóriájába. A Líra Könyv Zrt. 250 ezer forintos bírságot kapott a fogyasztóvédelmi hatóságtól egy azonos nemű párok életét bemutató gyerekkönyv miatt. Kolosi Péter, az RTL tartalomért felelős vezetője, a törvényt újfajta cenzúrának tekinti.

Az IKEA kommunikációs koordinátora, Bakos-Kiss Enikő szerint nem egyértelmű, hogy mi az, amit lehet, és mi az, amit nem lehet tenni a törvény értelmében. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke, Aranyosné dr. Börcs Janka szerint a törvény jogalkotási folyamatában nem vettek részt, és a döntéshozók nem kérték ki a szakmai véleményüket.

A Fidesz retorikájában a pedofília és a homoszexualitás összemosása nem újdonság, és a 2010-es kormányra kerülése óta több lépésben alapozták meg a melegellenes törvény elfogadását. Az Alkotmány és az Alaptörvény módosításai a házasságot és a családot egy férfi és egy nő közötti életközösségként határozták meg, kizárva ezzel az azonos nemű párokat.

Az Amnesty International szerint a törvény kétféleképpen erősítette meg az LMBTQI emberekkel szembeni sztereotípiákat: korlátozva a tartalomszolgáltatókat és szankcionálva a jogokat támogató szervezeteket. A szivárványszínű pad esete tökéletes példa a sztereotípiák megerősödésére.

A Medián közvélemény-kutató intézet felmérése szerint a társadalmi elfogadás az LMBTQI-emberek felé nem csökkent érdemben a törvény hatálybalépése után. A népesség 72 százaléka szerint engedni kellene, hogy a transznemű emberek hivatalosan is megváltoztathassák a nemüket és nevüket az irataikban. A magyar társadalom 47 százaléka szerint az azonosnemű pároknak lehetővé kellene tenni a házasságot.