Közbeszerzési reformok az EU-ban: Új irányok és lehetőségek

Az Európai Unió közbeszerzési rendszerének reformjára irányuló javaslatok kerültek az asztalra, amelyek a körforgásos gazdaság elveire és a fenntarthatósági kritériumok bevezetésére helyezik a hangsúlyt. Enrico Letta, a Jacques Delors Intézet elnökének javaslatai szerint az EU GDP-jének jelentős részét kitevő közbeszerzések hatékonyabbá tétele és az adminisztratív kapacitások növelése elengedhetetlen a gazdasági növekedés és a környezeti fenntarthatóság szempontjából.

A közbeszerzések az Európai Unió GDP-jének közel 15 százalékát teszik ki, és a javaslatok célja, hogy ezek a kifizetések hatékonyabban hasznosuljanak, például a fenntarthatósági kritériumok bevezetésével. Letta az egységes piac reformjára tett javaslataiban a fenntarthatóság és az innováció elveit helyezi előtérbe, amelyek a gazdasági keretbe való beágyazás mellett új üzleti modellek és fogyasztói magatartásformák előmozdítását is szorgalmazzák.

A közbeszerzési rendszer évente az EU teljes GDP-jének mintegy 14-14,5%-át teszi ki, ami komoly gazdaságösztönző lehetne, ha a rendszer átláthatóbbá, versenyképesebbé és fenntarthatóbbá válna. Jelenleg azonban a tagállami törvények szabályozzák a közbeszerzéseket, és az EU-szerte tapasztalható korrupció problémáját a javaslatok kezelni kívánják.

Letta szerint a közbeszerzési folyamatok átláthatóságát a digitális technológiák, például az e-közbeszerzési platformok használatával lehetne javítani, amelyek segítségével növelhető a hozzáférhetőség és a nyomon követhetőség. Ezáltal erősíthető a verseny és csökkenthető a korrupció kockázata.

Magyarországon a közbeszerzések a GDP 9,4 százalékát tették ki két évvel ezelőtt, és az eljárások közel felénél az ajánlati árak voltak az egyedüli döntési szempont. Az Európai Bizottság elvárásai szerint Magyarországnak is alkalmaznia kell az új átláthatósági elveket, amelyeket sok más tagállam már magától is kezdett bevezetni.

A közbeszerzések mint az új iparági motorok

A fenntarthatósági szempontok közé tartozhatnak az újrahasznosított anyagok használata, az energiahatékonyság és a tisztességes munkaügyi gyakorlatok. Letta szerint ezek a kritériumok segíthetnek a nemzetgazdasági szintű környezeti fenntarthatósági és társadalmi felelősségvállalási elvárások hatékonyabb érvényesítésében.

A javaslatok szerint az EU-nak a körforgásos gazdasági modell felé kell elmozdulnia, amely jelentős munkahelyteremtő és gazdasági növekedési potenciállal rendelkezik. Az újragyártási piac 2030-ra 100 milliárd euróra nőhet, 0,5 millió új munkahelyet teremtve és 21 megatonna CO2-kibocsátást megtakarítva.

Letta figyelmeztet, hogy ha a körforgásos gazdaság elvei nem épülnek be az egységes piaci keretbe, az EU jelentős értéket veszíthet el az új magán- és állami beruházásokból. A hatékony és fenntartható gazdasági modell megteremtése érdekében javítani kell a hatóságok kapacitását a közbeszerzési folyamatok irányításában és ellenőrzésében. Letta javasolja egy Európai Közbeszerzési Ügynökség létrehozását is, amely támogatást nyújthatna a hatóságoknak és elősegíthetné a legjobb gyakorlatok terjesztését.