Az amerikai külügyminiszter nyilatkozata az izraeli offenzíváról és a Gázai övezet helyzetéről

Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerint elfogadhatatlan károkkal járna a Rafah elleni izraeli offenzíva, és hangsúlyozta, hogy Izrael nem mutatott be tervet a civilek védelmére.

Blinken az MTI-nek nyilatkozva kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem támogathat egy olyan széleskörű katonai akciót, amelynek során a károk meghaladnák az elfogadható mértéket. A Gázai övezet déli részén fekvő Rafah városában a harcok miatt az eredeti lakosság többszörösével nőtt meg a menekültek száma, és most már több mint 1,5 millió ember zsúfolódik össze ott. A külügyminiszter szerint a tűzszünet megkötése most már a Hamász terrorszervezeten múlik, és reményét fejezte ki, hogy a szervezet beleegyezik a fegyvernyugvásba és az izraeli túszok elengedésébe. A tárgyalások a tűzszünetről és a túszok sorsáról szombaton folytatódnak Egyiptomban, ahol a Hamász küldöttsége „pozitív szellemben” vett részt, és kifejezte eltökéltségét egy olyan megállapodás kötésére, amely megfelel a palesztinok követeléseinek.

Karine Jean-Pierre, a Fehér Ház szóvivője megerősítette, hogy Izrael nem mutatott be átfogó tervet a civilek védelmére a tervezett offenzívával kapcsolatban, annak ellenére, hogy az amerikai és izraeli vezetők, köztük Joe Biden elnök és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök is többször egyeztettek az ügyben. Jean-Pierre hangsúlyozta, hogy fontos a palesztin életek és az ártatlanok védelme.

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) főigazgatója, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz is aggodalmát fejezte ki az esetleges rafahi szárazföldi műveletekkel kapcsolatban, és "vérfürdőre" figyelmeztetett. A WHO rámutatott, hogy a Gázai övezetben lévő kórházaknak csupán egyharmada működőképes, és súlyos hiány van az egészségügyi személyzetből és az alapvető orvosi felszerelésekből is. Tedros az X-en közzétett üzenetében hangsúlyozta, hogy egy teljes körű katonai művelet Rafahban vérfürdőhöz vezethetne, és tovább gyengíthetné az amúgy is tönkretett egészségügyi rendszert.

A helyzetet súlyosbítja, hogy Gázai fegyveresek, köztük egy feltételezett Hamász-kapcsolatokkal rendelkező csoport körülbelül hetvenmillió dollárt rabolt el a Bank of Palestine több fiókjából áprilisban. A pénzt a bank páncéltermeiből vitték el, ami további bizonytalanságot okoz a már amúgy is feszült helyzetben. Április 16-án lyukat fedeztek fel a bank egyik gázai fiókjának széfhelyiségének mennyezetén, és megállapították, hogy körülbelül hárommillió dollár értékű, automatákba szánt sékel hiányzik. Két nappal később magukat kommandósoknak kiadó fegyveresek szállták meg az egyik legnagyobb bankfiókot, és több mint 36 millió dollárnyi sékelt vittek el belőle.

A Hamász vezette gázai egészségügyi minisztérium adatai szerint legalább 34 654 palesztin áldozatuk van az október óta tartó összecsapásoknak, a sérültek száma pedig 77 908. Az elmúlt 24 órában harmincketten haltak meg, ami tovább növeli a nemzetközi közösség aggodalmát a konfliktus miatt.

A BBC szerint a tárgyalások fő kérdése az, hogy a tűzszüneti megállapodás állandó vagy ideiglenes legyen-e. A Hamász ragaszkodik ahhoz, hogy bármilyen megállapodás konkrét kötelezettséget vállaljon a háború befejezésére, de Izrael vonakodik belemenni ebbe, amíg a csoport aktívan tevékenykedik a Gázai övezetben. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök többször is hangsúlyozta, hogy a megállapodás esetén is újabb szárazföldi katonai műveletre kerül sor a Gázai övezet déli részén fekvő Rafah városában. Az izraeli média szombaton arról számolt be, hogy Netanjahu álláspontja a tárgyalások legutóbbi fordulója ellenére sem változott, Izrael pedig továbbra is 40 napos tűzszünetet javasol a túszok szabadon engedéséért cserébe.

Az Egyesült Államok az elmúlt hetekben fokozta a diplomáciai nyomást Katarra, hogy utasítsa ki a Hamász vezetőit az országból, ami akkor következett be, amikor Katar és más közvetítők azért küzdöttek, hogy hatékony tárgyalásokat folytassanak a tűzszüneti megállapodásról. Többször kifejezték bizalmukat, hogy a terrorszervezet elfogad bizonyos feltételeket, amelyeket a Hamász vezetői később elutasítottak. Blinken az október 7-i támadásokat követő napokban hangsúlyozta, hogy a Közel-Keleten nem folytatódhat a Hamásszal a „szokásos ügymenet”.