Pocsék félév jön, ha működik a csodarecept

Az egyik legrégebbi tőzsdei bölcsességek közé tartozik a "Sell In May" jelenség, amely szerint a nyári hónapokban a részvények gyengébben teljesítenek, mint a téli hónapokban. A Financial Times már 1935-ben is említést tett erről a mondásról, és egy 88 éves bróker szerint 1934-ben már jól ismert volt a Wall Streeten. A londoni brókerek és befektetők nyári szabadságolásaikat hűvösebb tengerparti helyeken töltötték, ami csökkentette a tőzsdei forgalmat és erősíthette a mondás gyökerét.

A szezonalitás létezését számos tanulmány igazolta, amelyek szerint a fejlettebb országok tőzsdéin jobban érezhető ez a jelenség, különösen az 1970-es években volt erős. Az amerikai félidei választások politikai bizonytalansága is szerepet játszhat a jelenségben. Az ezredforduló után a hatás gyengült, de még mindig érezhető.

Derek Horstmeyer, a George Mason University professzora és kollégái szerint a szezonális stratégiát követő befektetők a múlt század második felében éves szinten 19,6 százalékos hozamot értek el, szemben az egyszerű "meg és tartsd stratégia" 6,72 százalékos hozamával. A 2000 és 2023 közötti időszakban a téli hónapok előnye megmaradt, de a magasabb hozamhoz magasabb kockázat is társult.

A Stock Traders Almanac szerzői 2005-ben vizsgálták az indikátor működését 1950-ig visszamenőleg. Eredményeik szerint a Halloween-hatás az 1970-es évektől erősödött fel, és a szezonális hatás erősebb a fejlettebb részvénypiacokon, különösen az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Nyugat-Európában. A határpiacok kategóriájába sorolható kisebb tőzsdéken kevésbé van jelen.

Néhány szakértő az elnöki ciklusokat és a szezonalitást kombinálva új magyarázatot talált. A félidei választások éveiben a nyári hónapokban az index hozama átlagosan 10,4 százalék volt, míg a téli hónapokban csak 0,8 százalék. A tanulmány szerzői szerint a szezonális jelenség oka az időközi választásokat megelőző bizonytalanság, amelynek eloszlása után a részvénypiac jobban tud teljesíteni.